A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem adta ki a Transparency International Magyarország (TI) által kért, 2025. január 1-je után megkötött szerződéseinek adatait. A jegybank szerint ugyanis a vonatkozó közzétételi kötelezettség nem terjed ki rá, mivel az MNB nem költségvetési szerv. A TI vitatja az érvelést, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult.

A Transparency International az MNB szerződéseire volt kíváncsi

A TI még július elején nyújtott be közérdekű adatigénylést a jegybankhoz – írja a 444.hu. A szervezet a 2025. január 1-je óta megkötött visszterhes és ingyenes szerződések adatait kérte ki. A civil szervezet szerint ezek olyan információk, amelyeket az MNB-nek az információszabadságról szóló törvény alapján egyébként is nyilvánosságra kellene hoznia.

Az MNB július 24-én kérte a válaszadásra rendelkezésre álló 15 napos határidő további 15 nappal történő meghosszabbítását. A jegybank végül augusztus 13-án válaszolt, de nem szolgáltatta ki a kért adatokat.

A nemzeti bank arra hivatkozott, hogy a törvény szerinti közzétételi kötelezettség „nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra, tekintettel arra, hogy az MNB nem költségvetési szerv”.

Az MNB bizonyos támogatásokat egyébként nyilvánosságra hoz

A jegybank jelenleg is közzéteszi az 5 millió forintot elérő vagy meghaladó támogatásait. Az idei első negyedévben például többek között kulturális és civil szervezetek részesültek ilyen támogatásokban.

A TI azonban nem csupán a támogatásokra, hanem valamennyi, 2025 eleje óta megkötött szerződésre vonatkozó adatokat kérte. Álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvény általános közzétételi listája alapján bizonyos, legalább ötmillió forint értékű, közpénzek felhasználásával kapcsolatos szerződések esetében kötelező közzétenni többek között a szerződés tárgyát, értékét, időtartamát és a szerződő felek nevét.

Ez is érdekelhet: A magyar kormány már most gőzerővel az euró bevezetésén dolgozik?

A TI szerint a bank érvelése ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi döntésének

A mostani vita felidézi a 2016-os, úgynevezett „elvesztette közpénzjellegét” ügyet. Akkor az Országgyűlés olyan törvénymódosítást fogadott el, amely jelentősen korlátozta volna az MNB által létrehozott alapítványok és cégek pénzügyeinek megismerhetőségét.

Az Alkotmánybíróság azonban alaptörvény-ellenesnek találta a módosítást. A testület kimondta, hogy az MNB közfeladatot lát el és közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében elszámolással tartozik a nyilvánosságnak.

A TI most erre a döntésre is hivatkozva fordult a NAIH-hoz. A szervezet azt kéri, hogy a hatóság vizsgálja ki a jegybank eljárását, állapítsa meg, hogy az adatigénylés megtagadása jogsértő volt, és intézkedjen a kért adatok kiadásáról.

Ha lemaradtál volna: Márványpadló, milliós bútorok és 600 ezres játékkonyha – Hadházy egyre több fotón mutatja meg a jegybank luxusát