A kormány már alternatív beszállítókat is kereshet a paksi atomerőmű bővítéséhez, és akár az orosz Roszatomot is lecserélheti a beruházás fővállalkozójaként. A Reuters értesülései szerint Magyar Péter kormánya még idén vagy 2027 elején hozhat végleges döntést a Paks II. projektről.

A magyar kormány mérlegeli, hogy az orosz állami vállalat, a Roszatom helyett más cégre bízza a beruházás megvalósítását. A Reuters két, a felülvizsgálatra rálátó forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a kabinet már alternatív beszállítókat is kereshet.

A kormány a lehetséges váltás jogi, műszaki és pénzügyi következményeit vizsgálja, beleértve a beruházás ütemezésére gyakorolt hatásokat és a projekt gazdasági életképességét is. Az egyik, a kormányhoz közel álló forrás szerint a kabinet afelé hajlik, hogy a paksi bővítésre szükség van, de a Roszatomnak nem kellene részt vennie benne.

Mikor dönthet a kormány Paks II. jövőjéről?

A Reuters értesülései szerint a Magyar Péter vezette kormány várhatóan még 2026-ban vagy 2027 elején hoz végleges döntést a beruházásról. A projekt eredeti becsült költsége 12,5 milliárd euró volt. Mire 2026 februárjában megkezdődött az első beton öntése, Magyarország már több mint 2 milliárd eurót költött a beruházásra.

A szerződést 2014-ben, a korábbi Orbán-kormány idején, közbeszerzési eljárás nélkül ítélték oda a Roszatomnak. Az eredeti megállapodást azóta ötször módosították, és egy hatodik módosítás is elkészült, de azt még nem írták alá.

A fővállalkozó lecserélése ugyanakkor komoly pénzügyi következményekkel járhat. A Reuters egyik forrása szerint Magyarországnak akár az eddig a Roszatomnak kifizetett 1,1 milliárd eurót is el kellene könyvelnie veszteségként, emellett a szerződés felmondása miatt kötbérfizetési kötelezettség is felmerülhet. Egyelőre nem neveztek meg lehetséges új beszállítót.

Ezt olvastad már? Oroszország üzent Magyar Péternek: fejezze be a „tétovázást” Paks II. ügyében

A Roszatom szerint nincs jogalap a szerződés felmondására

A Reuters megkeresésére az orosz vállalat azt közölte, hogy a magyar állammal egyeztetett ütemterv szerint folytatja a projekt megvalósítását. Hozzátették, hogy a leendő blokkok fő berendezéseinek gyártása is folyamatban van.

„Nem kaptunk hivatalos értesítést az ügyféltől a szerződés felbontására irányuló szándékáról, és nem látunk jogilag indokolt alapot egy ilyen döntéshez” – közölte a Roszatom szóvivője.

Eszerint az orosz vállalat egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a szerződés felmondásának szándékáról, noha a sajtóértesülések szerint a kormány már a lehetséges alternatívákat vizsgálja.

A Reuters egyik forrása szerint egy európai beszállítóval egyszerűbb lehetne kezelni a külpolitikai és szankciós kérdéseket. A vállalkozóváltás azonban önmagában nem oldaná meg a beruházás műszaki és projektmenedzsmenttel kapcsolatos nehézségeit.

Uniós bírósági döntés is nehezíti a beruházást

A Paks II. projektet az elmúlt években több jogi és szabályozási akadály is hátráltatta. Az Európai Unió Bírósága 2025 szeptemberében megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es határozatát, amely jóváhagyta a beruházás állami támogatását.

A projekt politikailag is érzékeny, mivel Magyarország az orosz–ukrán háború 2022-es kezdete óta fenntartja szoros nukleáris együttműködését Oroszországgal. Miközben az uniós tagállamok csökkentették az orosz olaj- és gázimportot, a Roszatom mindeddig elkerülte az egész EU-ra kiterjedő szankciókat.

A paksi bővítés az orosz állami vállalat legjelentősebb európai uniós atomerőmű-projektje. Finnország 2022 májusában felmondta a Roszatommal kötött atomerőmű-építési szerződését, a felek pedig azóta jogi vitában állnak egymással.