Katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót péntek reggel az Országház előtt, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján. Az október 23-i zászlófelvonáson részt vett Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes házelnök is. A hagyományos ceremóniával kezdetét vette az egész napos ünnepi programsorozat.

A nemzeti lobogót a Himnusz hangjaira, a Magyar Honvédség díszegységének közreműködésével vonták fel a budapesti Kossuth Lajos téren. Az eseményen a központi katonazenekar, a nemzeti lovas díszegység, valamint a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred és a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály is közreműködött.

Az ünnepségen a kormány, az állami és katonai szervezetek, valamint a diplomáciai testületek képviselői is jelen voltak. A téren érdeklődők is figyelemmel kísérték a ceremóniát.

A zászlófelvonás minden évben az október 23-i állami megemlékezések egyik legfontosabb eseménye, idén azonban különleges jelentősége van: pontosan hetven év telt el azóta, hogy 1956. október 23-án kitört a magyar forradalom.

Miért a Kossuth téren kezdődik az október 23-i ünnepség?

Az Országház előtti ünnepélyes zászlófelvonás évről évre visszatérő része a nemzeti ünnepnek. A helyszínválasztás nem véletlen: a Kossuth tér az 1956-os forradalom egyik meghatározó helyszíne volt.

Hetven évvel ezelőtt, október 23-án az egyetemisták kezdeményezésére induló tüntetésekhez egyre többen csatlakoztak. A Bem térről az Országház elé vonuló tömeg politikai változásokat, nemzeti függetlenséget és a szovjet csapatok kivonását követelte. Este Nagy Imre is beszédet mondott a Parlament előtt összegyűlt demonstrálóknak.

A Kossuth tér néhány nappal később, október 25-én egy másik tragikus esemény helyszíne lett: a parlamenti sortűzben számos tüntető vesztette életét.

A mai ünnepség így nemcsak az államiság jelképeinek szól, hanem annak a történelmi helyszínnek is, ahol a forradalom sorsfordító eseményei zajlottak.

Október 23.: a lyukas zászlótól a nemzeti ünnepig

Az 1956-os forradalom egyik legismertebb jelképe a közepén lyukas magyar zászló. A tüntetők a vörös-fehér-zöld lobogóból kivágták a kommunista államcímeres részt, ezzel is kifejezve a diktatúrával való szembenállásukat.

A békés tüntetésekből még október 23-án fegyveres felkelés bontakozott ki. Bár a forradalom rövid időre jelentős politikai változásokat ért el, november 4-én a szovjet hadsereg nagyszabású támadást indított Magyarország ellen.

A szabadságharc leverését megtorlások, kivégzések és tömeges emigráció követte.

A forradalom emlékét a kommunista rendszer évtizedeken keresztül igyekezett elfojtani. Október 23. csak a rendszerváltozás idején nyerhette vissza méltó helyét a hivatalos magyar emlékezetben.

1989. október 23-án, a forradalom 33. évfordulóján kiáltották ki a Magyar Köztársaságot, így ez a dátum a rendszerváltozásnak is fontos jelképe lett. Október 23-át 1990-ben nyilvánították nemzeti ünneppé, majd az 1991-es törvényi szabályozás és később az Alaptörvény is megerősítette kiemelt szerepét.

Ha lemaradtál erről: Érkezik a hosszú hétvége: így lesznek nyitva a boltok és a gyógyszertárak október 23-án

Nem csak zászlófelvonással emlékezünk: ezek az október 23-i hagyományok

Az október 23-i megemlékezésekhez számos visszatérő hagyomány kapcsolódik. A hivatalos zászlófelvonás mellett országszerte koszorúzásokat, emlékünnepségeket, történelmi sétákat, iskolai rendezvényeket és kulturális programokat tartanak.

Budapesten hagyományos megemlékezési helyszín a Műegyetem, a Bem József tér, a Corvin köz, a Kossuth tér és a forradalom más emlékhelyei.

Különösen fontos szerepet kapnak az október 22-i fáklyás felvonulások. A Műegyetemről a Bem térre vezető Gloria Victis-emlékmenet az egyetemisták 1956-os szerepére emlékeztet.

A koszorúzások mellett több helyszínen a forradalom áldozatainak nevére, személyes történeteire és az 1956-os események dokumentumaira helyezik a hangsúlyt. A lyukas nemzeti zászló pedig a mai napig visszatérő jelképe a megemlékezéseknek.

A 70. évfordulón különleges programokkal emlékeznek

Az idei, kerek évfordulóra többnapos rendezvénysorozattal készültek a szervezők.

A hivatalos ünnepi program szerint október 22-én a Műegyetemen kezdődtek a megemlékezések, majd a hagyományos fáklyás felvonulással folytatódtak. Este 19 óra 56 perckor a Nagy Imre téren fellobbant a forradalom lángja.

Pénteken a Kossuth tér és környéke ad otthont az állami ünnepségeknek. A zászlófelvonást követően kiállítások, városi installációk, utcai előadások és kulturális programok várják az érdeklődőket.

A Vértanúk terén és az Alkotmány utcában a szervezők több olyan programot is meghirdettek, amely az 1956-os eseményeket és a forradalom résztvevőinek történeteit idézi fel.

A Kossuth téren délután fél négykor kezdődik a központi állami megemlékezés, amelyen Magyar Péter miniszterelnök is beszédet mond. Az esti programban a Budapest Bár koncertje is szerepel.

A hetvenedik évforduló alkalmából állami kitüntetéseket is átadtak. Az MTI beszámolója szerint szerdán az Országház kupolacsarnokában többek között Krasznahorkai László Nobel-díjas író, Kende Péter politológus és Schiff András zongoraművész is elismerést kapott.

Hetven év után is élő emlékezet

Október 23. nemcsak munkaszüneti nap, hanem a magyar történelmi emlékezet egyik legfontosabb dátuma is. Az ünnephez kötődő hagyományok egyszerre idézik fel a forradalom eseményeit, az áldozatok történetét és a szabadságért folytatott küzdelmet.

A péntek reggeli zászlófelvonás ennek a közös emlékezésnek a nyitánya volt. Hetven évvel a forradalom után az ünnepi rendezvények egyik legfontosabb feladata, hogy 1956 története azok számára is megérthető és átélhető maradjon, akik már csak családi elbeszélésekből, visszaemlékezésekből és történelmi dokumentumokból ismerhetik az eseményeket.

Mai írásunk: 1956 minden magyaré – de akkor miért nem tudunk rá együtt emlékezni?