Több ezer genetikai elemet azonosított a mesterséges intelligencia, amivel lehetségessé válhat a rég kihalt faj feltámasztása.

Egy lépéssel közelebb kerülhetünk a dodó feltámasztásához: amerikai kutatók az AI segítségével 2300 olyan genetikai elemet azonosítottak, amelyek összefügghetnek az egykor Mauritius szigetén élő, röpképtelen madár jellegzetes csőrének és koponyájának kialakulásával. A kihalt faj újjáélesztésén dolgozó Colossal Biosciences felfedezése új lehetőségeket nyithat meg, ám a tudósok előtt még komoly akadályok állnak, hívja fel a figyelmet a Daily Star.

Számos fajt vissza akarnak hozni

A Colossal Biosciences célja, hogy a modern biotechnológia segítségével olyan állatok tulajdonságait hozza vissza, amelyek évezredekkel vagy évszázadokkal ezelőtt tűntek el a Földről. A kiszemelt fajok között szerepel a gyapjas mamut, a tilacin, az új-zélandi óriás moa és a dodó is.

A mostani kutatásban a GenoMorph névre hallgató mesterséges intelligencia segített feltárni azokat a DNS-szakaszokat, amelyek szerepet játszhattak a dodó jellegzetes külsejének kialakulásában. A kutatók 653 lehetséges genetikai elemet kapcsoltak a csőr méretéhez, további 1698-at (!) pedig annak vastagságával és szélességével hoztak összefüggésbe.

Ehhez galambok, csirkék, fürjek és kacsák genetikai adatait, valamint több mint 70 madárfaj koponyaméreteit elemezték. Fontos azonban, hogy ezek az eredmények egyelőre nem bizonyítják, hogy a feltárt DNS-szakaszok közvetlenül okozzák a vizsgált tulajdonságokat. A következő lépésben további kísérletekre lesz szükség.

A dodó feltámasztásának kulcsa egy élő madár lehet

Ben Lamm, a vállalat vezérigazgatója szerint egy kihalt faj visszahozatala nem csupán biológiai, hanem adatfeldolgozási kihívás is. „Mivel nagyon kevés dodógenom maradt fenn, ezért nem támaszkodhatunk azokra a populációk közötti összehasonlításokra, amelyek sok ma élő faj esetében rendelkezésre állnak” – húzta alá.

A kutatók a dodó legközelebbi ma élő rokonának tartott nikobári galambot vizsgálják, amelynek genetikai állománya kiindulópontot jelenthet a jellegzetes „dodótulajdonságok” rekonstruálásához.

Beth Shapiro, a Colossal vezető tudományos munkatársa így fogalmazott: „Kihasználjuk a ma élő madárvilág sokszínűségét, és a mesterséges intelligencia segítségével azonosítjuk azokat a genetikai helyeket, amelyeket a vizsgálatok következő szakaszában érdemes lehet közelebbről megvizsgálni.”

Több mint 360 éve tűnt el a Földről

A dodót utoljára 1662-ben észlelték. A Mauritiuson őshonos madár röpképtelen volt, és az emberi tevékenység, valamint a behurcolt állatok hatására pusztult ki. Mindez természetesen jóval azelőtt történt, hogy a modern genetika lehetővé tette volna a fajok örökítőanyagának részletes vizsgálatát.

A mesterséges intelligencia felhasználása a genetikai kapcsolatok feltárása céljából így jelentős tudományos előrelépést jelent, de egy kihalt faj teljes újjáélesztése ennél jóval összetettebb feladat. A mostani eredmények mindenesetre új lendületet adhatnak a „fajfeltámasztásról” szóló merész kísérletnek.

Korábban egyébként arról is írtunk, hogy őslények feltámasztásán dolgozik kutatók egy csoportja.