Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek Konferenciájának (COP31) 31. ülésszakát 2026. november 9. és 20. között tartják Antalyában, Törökországban. Üzbegisztán aktívan részt vesz ezen a nemzetközi éghajlati fórumon, ahol bemutatja nemzeti kezdeményezéseit, jövőbe mutató projektjeit és gyakorlati tapasztalatait az éghajlatváltozás kezelése, a környezet védelme és a zöld gazdaságra való átállás terén.

Az ország részvételének egyik fő színtere az Üzbegisztán Nemzeti Pavilon lesz, amely november 8. és 20. között lesz nyitva. Itt kiterjedt tematikus rendezvényprogramot szerveznek, amelyen kormányzati szervek, nemzetközi szervezetek, pénzügyi intézmények, a kutatói közösség, a magánszektor és a fiatalok képviselői vesznek részt. A program középpontjában a nemzeti éghajlati prioritások népszerűsítése, a nemzetközi partnerségek bővítése, valamint a környezetvédelmi és éghajlati projektekhez szükséges beruházások mozgósítása áll.

Az elmúlt években az Üzbegisztáni Köztársaság elnöke vezetésével az ország nagyszabású reformokat hajtott végre a környezetvédelem, az éghajlat-politika, a zöld gazdaság fejlesztése és a természeti erőforrások fenntartható használata érdekében. Különös figyelmet fordítanak a modern technológiák bevezetésére, a környezettudomány fejlesztésére, valamint az ország kutatási és oktatási kapacitásának megerősítésére.

Az Országos Ökológiai és Klímaváltozási Bizottság égisze alatt működő Nemzeti Klímaváltozási Központ és a Zöld Egyetem tudományos, elemzői és szakértői támogatást nyújt a környezetvédelmi és éghajlat-politikához. A Központ hozzájárul a nemzeti éghajlat-politikai dokumentumok kidolgozásához, az alkalmazkodással és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos projektek előkészítéséhez, valamint a nemzetközi éghajlat-finanszírozás mozgósításához. A Zöld Egyetem előmozdítja az ökológia, a klímaváltozás és a természetes ökoszisztémák helyreállítása terén folyó kutatásokat. 2026-ban az egyetem megnyitotta az erdő- és dísznövények innovatív laboratóriumát, valamint egy in vitro laboratóriumot kiváló minőségű ültetési anyag előállítására.

A COP31 keretében az Ökológiai és Klímaváltozási Nemzeti Bizottság és a hozzá tartozó szervezetek kezdeményezéseket mutatnak be az éghajlati finanszírozás, a környezeti monitoring és a természetes ökoszisztémák helyreállítása terén. Üzbegisztán részvétele lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzetközi partnereknek bemutassa a folyamatban lévő reformok eredményeit és az ország gyakorlati lépéseit a fenntartható és környezetbarát jövő felé.

Az éghajlati kötelezettségvállalásoktól a gyakorlati eredményekig

Üzbegisztán részvételének egyik kulcsfontosságú területe a frissített, nemzeti szinten meghatározott hozzájárulás (NDC 3.0) végrehajtása lesz. A kitűzött cél szerint az ország 2035-re 50 százalékkal kívánja csökkenteni a GDP-egységre jutó üvegházhatású gázkibocsátást a 2010-es szinthez képest.

A COP31 keretében Üzbegisztán bemutatja a cél elérésére irányuló nemzeti stratégiáit, ideértve a megújuló energiaforrások kiterjesztését, az energiahatékonyság javítását, a modern technológiák bevezetését, valamint a gazdaság különböző szektorainak éghajlati rezilienciájának erősítését.

A nemzeti pavilonban több rendezvény is erre a napirendre fog összpontosítani, többek között egy „Üzbegisztán frissített, nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásának (NDC 3.0) végrehajtása: az éghajlati kötelezettségvállalásoktól a gyakorlati lépésekig” című ülés, valamint az ipari dekarbonizációról, az éghajlati finanszírozásról és a szén-dioxid-piacok fejlesztéséről szóló megbeszélések.

Egy másik fontos terület Üzbegisztán részvétele a nemzetközi Climate Implementation Bridge (BRIDGE) kezdeményezésben. Üzbegisztán az öt kísérleti ország egyike ebben a kezdeményezésben, amelyet a COP31 elnöksége alatt valósítanak meg az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) részvételével. A kezdeményezés célja, hogy segítse a nemzeti éghajlati tervek konkrét beruházási projektekbe való átültetését, megkönnyítse a nemzetközi finanszírozáshoz való hozzáférést, valamint szakértői támogatást nyújtson.

Éghajlati alkalmazkodás és vízbiztonság: közös regionális prioritások

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízkészletek fenntartható használata és a legsebezhetőbb területek ellenálló képességének erősítése kiemelt helyet foglal el Üzbegisztán napirendjén.

A nemzeti pavilonban tematikus megbeszélésekre kerül sor a közép-ázsiai víz- és éghajlati ellenálló képességről, a mezőgazdasági alkalmazkodásról, a talaj-helyreállításról, valamint az Aral-tó régió ellenálló képességének erősítéséről.

Különös figyelmet fordítanak továbbá a hegyvidéki régiók éghajlati kockázataira, az élelmezésbiztonságra, valamint a változó víz- és éghajlati viszonyok ország gazdaságára gyakorolt hatására.

Az éghajlatváltozás által kiváltott emberi mobilitással kapcsolatos együttműködés előmozdítása egy másik fontos regionális kezdeményezés lesz. November 10-én az Üzbegisztán Nemzeti Pavilonban magas szintű rendezvényt tartanak „Az emberi mobilitás elősegítése az éghajlatváltozás kontextusában: az éghajlati mobilitásról szóló Selyemút-nyilatkozat felé” címmel.

A rendezvényen várhatóan aláírják a „Selyemút-nyilatkozat az éghajlatváltozás kontextusában történő emberi mobilitásról” című dokumentumot a közép-ázsiai és dél-kaukázusi országok.

A dokumentum célja, hogy regionális keretet biztosítson az éghajlati migrációval kapcsolatos együttműködés erősítéséhez, a veszélyeztetett közösségek védelméhez, valamint az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére irányuló összehangolt megközelítések kidolgozásához.

Üzbegisztán emellett hozzájárul majd a közös regionális projektek előmozdításához is. Különösen fontos, hogy november 9-én tervezik elindítani a Zöld Klímaalap által finanszírozott, Üzbegisztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt bevonó háromoldalú AFOLU-projektet.

Ökoszisztéma-helyreállítás, erdőtelepítés és a biológiai sokféleség megőrzése

Egy másik prioritás az lesz, hogy bemutassák Üzbegisztán kezdeményezéseit a természetvédelem és a természetes ökoszisztémák helyreállítása terén.

A nemzetközi fórumon bemutatják az országos „Yashil Makon” (Zöld Tér) projekt megvalósítására irányuló megközelítéseket, az Aral-tó kiszáradt medrében történő erdőtelepítést, az elsivatagosodás elleni küzdelmet, a leromlott területek helyreállítását és a biológiai sokféleség megőrzését.

A pavilon programjában szerepelnek a természetalapú megoldások kiterjesztéséről, az erdőgazdálkodási és tájképi projektek fejlesztéséről, valamint a szén-dioxid-piacok felhasználásáról szóló megbeszélések, amelyek célja további források mozgósítása a környezetvédelmi kezdeményezések számára.

Különös jelentőséggel bír az a kezdeményezés, amely az 2027–2036 közötti időszakot az ENSZ Erdőtelepítési és Újraerdősítési Cselekvési Évtizedévé nyilvánítja. November 17-én Üzbegisztán és a Kongói Köztársaság bemutatja ezt a globális kezdeményezést, és párbeszédet folytat az e területen kialakítandó nemzetközi partnerségekről.

Egyéb rendezvények az Aral-tó régiójában érvényes nemzetközi környezetvédelmi egyezmények közötti szinergiákkal, a föld- és vízkészletek fenntartható kezelésével, valamint a természeti örökség megőrzésével foglalkoznak.

Zöld gazdaság, éghajlati finanszírozás és innováció

A program jelentős része az éghajlati beruházások mozgósítására, a körforgásos gazdaság fejlesztésére és az innovatív technológiák bevezetésére összpontosít.

A résztvevők többek között megvitatják a pénzügyi intézmények és bankok szerepét az éghajlati finanszírozás mozgósításában, a fenntartható mezőgazdaságban rejlő befektetési lehetőségeket, valamint a száraz területekre vonatkozó közép-ázsiai szén-dioxid-kibocsátási jogok szabványának kidolgozását.

Külön üléseken kerül sor a hatékony hulladékgazdálkodás, a körforgásos gazdaság fejlesztése, az ipar dekarbonizációja és a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználása témájának tárgyalására.

A tudományos és technológiai napirend keretében megvitatják az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követését, a napenergia-potenciál felmérését, a digitális meteorológiát, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazását az előrejelzési és korai figyelmeztető rendszerek fejlesztése érdekében.

Az éghajlatváltozásnak ellenálló városok fejlesztése szintén fontos fókuszterület lesz. A résztvevők megvizsgálják az integrált városi tervezést, a nyilvános zöldterületek bővítését, valamint a természetalapú megoldások beépítését a városi infrastruktúrába.

Ifjúság és környezeti nevelés: befektetés a jövőbe

A környezeti nevelési kezdeményezések előmozdítása és a fiatalok bevonása az éghajlati napirendbe Üzbegisztán részvételének fontos részét képezi majd.

A nemzeti pavilonban rendezvényeket szerveznek az ökoiskolák hálózatának kiépítéséről, az új generációs éghajlati vezetők képzéséről és az ifjúság által vezetett kezdeményezések támogatásáról.

Különös figyelmet fordítanak az ifjúság éghajlati megoldások megvalósításában való részvételét elősegítő gyakorlati mechanizmusokra, a környezettudatosság erősítésére és az oktatási lehetőségek bővítésére.

Összességében Üzbegisztán COP31-es programja az egymással összefüggő prioritások széles skáláját fedi le, a kibocsátáscsökkentéstől és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodástól az ökoszisztémák helyreállításáig, a zöld gazdaság fejlesztéséig és a szorosabb regionális együttműködésig.

Az ország részvétele a konferencián fontos lehetőséget nyújt a nemzeti tapasztalatok megosztására a nemzetközi közösséggel, a közös kezdeményezések előmozdítására, a partnerségek bővítésére és további források mozgósítására az éghajlati projektek számára.

Az átfogó cél az, hogy a kijelölt éghajlati célkitűzésektől eljussunk a konkrét cselekvéshez, beruházásokhoz és eredményekhez, amelyek hozzájárulnak Üzbegisztán és a tágabb közép-ázsiai régió környezeti fenntarthatóságához.

Ez is fontos: Üzbegisztán a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogást sürgeti – a növényvilág megőrzése az egyik tét