Folyamatosan fogy Magyarország lakossága, és a következő évtizedekben tovább romolhat a helyzet: 2043-ra 9 millió alá, az évszázad végére pedig akár 7 millióra csökkenhet az ország népessége. A demográfiai válság az egészségügyet, az oktatást és a nyugdíjrendszert is komoly kihívások elé állítja. Szakértők szerint azonban a gyermekvállalást nem lehet egyszerűen pénzzel ösztönözni.
Magyarország évtizedek óta népességfogyással küzd, és a demográfiai előrejelzések alapján a következő években sem várható fordulat. A Telex Boros Tamással, az Egyensúly Intézet vezetőjével és Filippov Gábor kutatási igazgatóval beszélgetett arról, milyen következményekkel járhat az ország elöregedése, és hogyan lehetne felkészülni a változásokra.
A termékenységi arányszám már 1961-ben kettő alá csökkent Magyarországon, vagyis egy nő átlagosan már nem vállalt annyi gyermeket, amennyi a népesség természetes szinten tartásához szükséges. A lakosság tényleges száma 1980-tól kezdett évről évre csökkenni, 2011-ben pedig 10 millió alá esett. 2025-ben már csak körülbelül 9,5 millióan éltek az országban.
A jelenlegi előrejelzések szerint 2043-ra 9 millió alá csökkenhet a népesség, 2100-ra pedig akár 7 millióan maradhatunk. A szakértők ugyanakkor óva intenek attól, hogy ezt a magyar nemzet eltűnéseként értelmezzük. Filippov Új-Zéland példáját említette, ahol a Magyarországinál jóval kisebb lakosság ellenére is jelentős nemzetközi befolyással rendelkeznek.
Miért nem születik elég gyermek?
A gyermekszám csökkenése mögött jelentős társadalmi változások állnak. Javult az egészségügyi ellátás, visszaszorult a gyermekhalandóság, kiépültek a szociális rendszerek, miközben a nők egyre nagyobb arányban jelentek meg a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon. Emiatt sokan későbbre halasztják az első gyermek vállalását, és vannak olyan tervezett gyermekek is, akik végül nem születnek meg.
A magyar családtámogatási rendszer 2011 és 2021 között hozzájárulhatott a termékenységi arányszám emelkedéséhez, ám azóta ismét jelentős visszaesés következett. Az elmúlt években már csak 1,2–1,3 körül alakult ez az érték. Boros szerint nehéz pontosan megállapítani, hogy a korábbi javulásból mennyi volt a támogatások és mennyi a kedvező gazdasági környezet eredménye.
Filippov Gábor szerint azonban egy dolog egyértelmű: „Gyereket pénzért venni nem lehet.” A kiszámítható gazdasági helyzet, a biztonság és a békés környezet legalább ilyen fontos a gyermekvállalási döntéseknél. Franciaország példája is azt mutatja, mennyit számít a kiterjedt bölcsődei és óvodai hálózat, valamint az anyák munkaerőpiacra való visszatérésének támogatása.
Ezt olvastad már? Tényleg megfeleződhet Magyarország népessége a század végére? – aggasztó KSH-adatok érkeztek
Egyre kevesebb dolgozó tart el egyre több nyugdíjast
A népességfogyás már az oktatásban is érezteti hatását. Az 1990-es adatokhoz képest közel egymillióval kevesebb 18 év alatti él Magyarországon, arányuk pedig már csak a társadalom 16 százaléka. Az iskolák eredetileg jóval nagyobb gyermeklétszámra épültek, ezért egyre nehezebb kérdés az intézmények fenntartása és esetleges bezárása.
Ezzel párhuzamosan a 65 év felettiek aránya már meghaladja a 20 százalékot. Filippov szerint jelenleg négy aktív korú ember járulékai fedezik egy nyugdíjas ellátását, a következő évtizedekben azonban ez az arány háromra csökkenhet. Ez komoly terhet róhat a nyugdíj- és egészségügyi rendszerre.
A szakértők szerint a népességfogyás mérséklésében a megelőzhető halálesetek számának csökkentése és a külföldre költözött magyarok hazatérésének ösztönzése is fontos szerepet játszhat. Egy jól működő népegészségügyi rendszer évente akár 8 ezer vagy még több halálesetet előzhetne meg.
Robotok és mesterséges intelligencia menthetik meg a gazdaságot?
Boros Tamás szerint nem az a megoldás, hogy a jövő fiataljainak napi tíz órát kelljen dolgozniuk az egyre több idős ember eltartásáért. Ehelyett a termelékenységet kell növelni, többek között robotizációval és mesterséges intelligenciával. Japán példája jól mutatja, hogy az elöregedő társadalom technológiai fejlődésre is ösztönözheti a gazdaságot.
A nyugdíjrendszert szintén át kell alakítani, hogy az idősek ne szegényedjenek el, miközben egyre nagyobb választói csoportot alkotnak, amelynek igényeire a politikának is reagálnia kell.
A szakértők szerint tehát a magyar népességfogyás kezeléséhez nem elegendő a családtámogatások növelése: kiszámítható gazdaságra, jobb közszolgáltatásokra és az elöregedő társadalomhoz igazodó hosszú távú stratégiára is szükség van.
