Átfogó közigazgatási reformra készül a román kormány: több száz kisebb települést vonhatnak össze, és a megyék határait is átrajzolhatják. Az RMDSZ szerint a tervek veszélyeztethetik az erdélyi magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait.
A reform részletei egyelőre nem véglegesek, írásos kormányzati tervezet sem készült. Az Index beszámolója szerint azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) már több lakosságszámhatárt is felvetett a települések összevonására: kezdetben 1500, később 3000, majd 5000 fő is szóba került.
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke az Indexnek elmondta: már az 1500 fős határ alkalmazása is 429 települést érintene, köztük 53 magyarlakta községet. Ezek közül jelenleg 30-nak magyar polgármestere van.
Akár 50 százalékkal is csökkenhetnek a helyi adók
A kormány szerint a kisebb települések jelentős része nem képes önállóan fenntartani magát, ezért az összevonásokkal hatékonyabbá tennék a közigazgatást.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter bejelentése szerint a kabinet pénzügyi ösztönzőkkel támogatná az önkéntes összeolvadásokat. A Krónika beszámolója alapján ezek között szerepelhet a lakossági adók akár 50 százalékos csökkentése, valamint egy külön beruházási program is az összeolvadást választó önkormányzatok számára.
A helyi népszavazások előkészítését 2027. március 1-jéig kellene megkezdeni, az átszervezések pedig 2028-tól léphetnek életbe.
Az RMDSZ nem magát a közigazgatási reformot ellenzi, hanem a felülről elrendelt összevonásokat. Kelemen Hunor pártelnök ismét hangsúlyozta: minden érintett településen népszavazáson kell dönteni a változásokról. A szövetség az önkéntes társulásokat és az együttműködést ösztönző megoldásokat támogatja.
Ezt olvastad már? Terjeszkedés: Újabb erdélyi városban nyit bázist a Wizz Air, négy új járat is indul
A megyerendszert is átalakíthatják
A PSD tervei nem állnak meg a kisebb településeknél: a megyék összevonása is napirendre került. A nyilvánosságban terjedő egyik térkép szerint Hargita megyét Maroshoz, Kovásznát Brassóhoz, Szatmárt Biharhoz, Aradot pedig Temeshez csatolnák. Horváth Anna ugyanakkor az Indexnek leszögezte: a térkép eredete ismeretlen, ezért nem tekinthető hivatalos kormányzati tervezetnek.
Az RMDSZ számára vörös vonal, ha az átalakítások kisebbségbe szorítanák Székelyföld magyar közösségeit megyei szinten, vagy rontanák a partiumi magyarság arányát. Ez a magyarok politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is érintheti.
A tervek román politikusok körében is ellenállást váltottak ki. A Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere népszavazást helyezett kilátásba Romániától való elszakadásról, ha települése elveszíti városi rangját, vagy a megyét más közigazgatási egységbe olvasztják.
A PSD munkacsoportja várhatóan 2027 márciusának végéig dolgozza ki a reformjavaslatot.