Rendkívüli történelmi lelet került elő egy mezőkövesdi plébániáról: egy lábszárcsontról genetikai vizsgálatok alapján megállapították, hogy szinte biztosan Szent László királyhoz tartozott. A csontdarabot évtizedeken át egy fémdobozban, majd egy szekrényben őrizték, és csak nemrég merült fel, hogy valóban a legendás magyar uralkodó maradványa lehet.
A Válasz Online beszámolója szerint a Szent László Plébánián őrzött ereklyén a „Crus Scti Ladislai Regis Hungariae”, vagyis „Szent Lászlónak, Magyarország királyának lábszárcsontja” felirat szerepelt. Az ilyen feliratok azonban önmagukban nem bizonyítják egy ereklye eredetiségét, ezért tudományos vizsgálatokra volt szükség.
Novák István mezőkövesdi plébános 2024-ben kereste meg a helyi kutatókat azzal, hogy szeretnék kideríteni, valódi ereklyét őriznek-e.
Tudományos vizsgálatok kapcsolták össze a két csontdarabot
Elsőként szénizotópos kormeghatározást végeztek a leleten. Az eredmények alapján a csont a 995 és 1149 közötti időszakból származik, és egy magas, erős testalkatú férfihez tartozott.
Ezután az ELTE Archeogenomikai Kutatóintézetének szakemberei genetikai vizsgálattal hasonlították össze a mezőkövesdi csontdarabot a győri székesegyházban őrzött koponyacsonttal. Utóbbi a híres Szent László-herma része, amely történeti források alapján is a magyar király maradványait őrzi.
A hétfőn ismertetett eredmények szerint a mitokondriális DNS-vizsgálat két lehetőséget vetett fel: a mezőkövesdi lábszárcsont és a győri koponyadarab vagy ugyanahhoz a férfihez tartozott, vagy két, anyai ágon rokonságban álló férfi maradványa.
Elméletileg tehát az is elképzelhető, hogy a mezőkövesdi ereklye a király valamelyik anyai ági rokonától származik. A kutatók szerint azonban kevéssé valószínű, hogy egy rokon csontját a király neve alatt őrizték volna meg és tisztelték volna ereklyeként. Az eredmények így rendkívül erős bizonyítékot jelentenek arra, hogy valóban Szent László maradványára bukkantak.
A csontról készült képet a Válasz Online cikkében lehet megtekinteni.
Ezt is olvasd el: A Szent László-freskóciklus: ahogy Jézus Krisztus megmenti hű szolgáit, úgy menti meg Szent László király az országát és utolsó alattvalóját is
Hogyan került az ereklye Mezőkövesdre?
A csontdarab történetét legalább 1758-ig lehet visszakövetni. A gyöngyösi ferences kolostor leltárkönyvében ugyanis már abban az évben szerepelt egy Szent László király lábszárcsontjaként azonosított ereklye.
A relikviát a ferencesek egészen a szerzetesrendek 1950-es feloszlatásáig őrizték. Később Varga Sándor pap vitte magával Mezőkövesdre, amikor áthelyezték a gyöngyösi alsóvárosi plébániáról a Szent László Plébániára. Minden bizonnyal azért döntött így, mert új szolgálati helyének védőszentje is a magyar király volt.
Szent László 1077 és 1095 között uralkodott, és a magyar történelem egyik legismertebb királyaként tartják számon. Nagyváradi sírja az évszázadok során megsemmisült.