„A vízhiány kérdése világszerte egyre sürgetőbb problémává válik. Ezért reformjaink első napjaitól kezdve a vízkészletek ésszerű felhasználását az állami politika egyik prioritásává tettük” – Shavkat Mirziyoyev, az Üzbég Köztársaság elnöke
Együttműködésen alapuló tartalom
Szerző: Shavkat Khamraev, az Üzbég Köztársaság vízügyi minisztere, Üzbegisztán Érdemes Öntözési Szakembere
A víz az egyik legértékesebb kincsünk. Ahol megjelenik, ott élet, fejlődés és jólét születik. Az emberi civilizáció ősidők óta a vízpartok mentén alakult ki: városok emelkedtek, a mezőgazdaság pedig virágzásnak indult. A víz nem csupán a mindennapi élet nélkülözhetetlen feltétele, hanem olyan stratégiai erőforrás is, amely meghatározza a nemzetek fejlődését és a népek jövőjét.
Az évszázadokon át az élet forrásának számító víz azonban mára az emberiség egyik komoly kihívásává vált. A klímaváltozás, a globális hőmérséklet emelkedése, a gleccserek zsugorodása és az egyre súlyosabb aszályok alapvetően új megközelítést tesznek szükségessé a vízkészletek kezelésében.
A kérdés Üzbegisztán számára különösen fontos. Az országban felhasznált vízkészletek közel 90 százalékát a mezőgazdaság igényli. A növekvő népesség és a gazdaság emelkedő vízigénye mellett minden egyes köbméter víz megőrzése létfontosságúvá vált.
Az idei év november 9–20. között a törökországi Antalyában megrendezendő ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 31. Részes Felek Konferenciája (COP31) fontos nemzetközi fórumot biztosít ezeknek a kérdéseknek a megvitatására.
A konferencia keretében november 11–12-én állam- és kormányfői csúcstalálkozót is tartanak. Üzbegisztán számára ez a rangos esemény újabb lehetőséget kínál arra, hogy bemutassa a nemzetközi közösségnek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízkészletek ésszerű kezelése és a környezeti fenntarthatóság terén szerzett gyakorlati tapasztalatait, valamint új együttműködési lehetőségekről tárgyaljon.
Vízmegőrzés: stratégiai célkitűzés és kézzelfogható eredmények
Az ország függetlenségének 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Shavkat Mirziyoyev elnök ismertette a negyedik nemzeti program kiemelt feladatait, amelynek célja a vízhez és a természethez való hozzáállás alapvető megváltoztatása. A kitűzött cél szerint a következő öt évben a mezőgazdasági területek 100 százalékán víztakarékos technológiákat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vízmegőrzés többé nem csupán egy-egy jó gyakorlat lesz, hanem az öntözéses mezőgazdaság általános követelményévé válik.
Nézzük az eddigi eredményeket! A 2026-os mezőgazdasági szezonban a gazdasági ágazatok számára engedélyezett vízkivételi keretet 32,6 milliárd köbméterben határozták meg, miközben ténylegesen 34,2 milliárd köbméter vizet biztosítottak, ami az előirányzott mennyiség 105 százaléka.
2026 januárja és októbere között a Karakalpak Köztársaságban és az ország régióiban összesen 10,69 milliárd köbméter vizet takarítottak meg az alábbi intézkedéseknek köszönhetően:
- 4,935 milliárd köbmétert víztakarékos technológiák bevezetésével és lézeres talajegyengetéssel;
- 3,14 milliárd köbmétert az öntözőhálózatok javításával, helyreállításával és betonburkolattal való ellátásával;
- 670 millió köbmétert digitális technológiák alkalmazásával;
- 1,945 milliárd köbmétert az aszálytűrő növények arányának növelésével és további agrotechnikai módszerek bevezetésével a mezőgazdasági területeken.
Míg 2017-ben mindössze 28 ezer hektáron alkalmaztak víztakarékos technológiákat, mára ez a terület elérte a 2,8 millió hektárt, vagyis az összes öntözött földterület közel 65 százalékát.
Az idei év első tíz hónapjában 654 ezer hektáron vezettek be víztakarékos technológiákat és végeztek lézeres talajegyengetést.
Ezen belül 144 ezer hektáron csepegtető öntözést, 28 ezer hektáron pedig esőztető öntözést alakítottak ki. További 110 ezer hektáron szakaszos öntözést és flexibilis csöves módszereket alkalmaztak, míg 70 ezer hektáron műanyag mulcsos öntözést vezettek be.
Emellett 302 ezer hektárnyi területet egyengettek el lézeres berendezésekkel.
Korszerű öntözés: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsa
Még a víztakarékos technológiák mezőgazdasági alkalmazása sem hozhatja meg a várt eredményeket, ha a víz jelentős része már a forrástól a felhasználóig vezető úton elvész. Ezért kiemelt figyelmet fordítanak a csatornák betonburkolattal való ellátására, a vízügyi műtárgyak újjáépítésére és a hálózatok korszerűsítésére.
2026-ban 2,2 billió üzbég szomot különítettek el öntözési és meliorációs célokra. Ennek eredményeként 1030 kilométernyi gazdaságok közötti öntözőcsatorna és több mint 15 ezer kilométernyi gazdaságon belüli csatorna kapott betonburkolatot. Az intézkedések csökkentik a talajba szivárgó víz mennyiségét, biztosítják a fogyasztók stabil vízellátását, és hatékonyabbá teszik a meglévő erőforrások felhasználását.
Talajjavítás: az élelmezésbiztonság egyik alapfeltétele
Az öntözött mezőgazdasági területek állapotának romlása alacsonyabb terméshozamokhoz, túlzott vízfogyasztáshoz és a talaj termékenységének csökkenéséhez vezethet. Ezért Üzbegisztán a vízkészletek kezelése mellett következetesen dolgozik a mezőgazdasági földterületek állapotának javításán is.
A 2026 első tíz hónapjában végrehajtott talajjavítási intézkedések eredményeként az ország szikesedéssel érintett területeinek nagysága az előző évhez képest összesen 36 ezer hektárral csökkent. Különösen jelentős, hogy az erősen és közepesen szikes területek kiterjedése 17 ezer hektárral mérséklődött. Emellett 21 ezer hektárral csökkent azoknak a földterületeknek a nagysága is, ahol a talajvízszint problémákat okozott.
Digitális vízgazdálkodás: minden köbméter víz nyomon követése
A hatékony vízgazdálkodás alapfeltétele a pontos nyilvántartás. Megfelelő mérés nélkül lehetetlen hatékonyan elosztani a vízkészleteket, vagy megbízhatóan meghatározni a veszteségek mértékét.
Ennek érdekében a vízügyi létesítményeknél összesen 13 310 „Smart Water” eszközt telepítettek, emellett 1915 szivattyúállomáson online vízmérőket helyeztek üzembe a vízkészletek nyomon követésére és ellenőrzésére.
További 108 jelentős vízügyi létesítményt automatizáltak, valamint 43 nagy víztározónál online rendszert vezettek be a vízszint és a vízmennyiség ellenőrzésére.
A Digitális Technológiák Minisztériumával és az Uzinfocom LLC vállalattal együttműködésben a „Vízügyi nyilvántartás” információs rendszert összekapcsolták a Kataszteri Ügynökség és az Adóügyi Bizottság rendszereivel. Ennek köszönhetően online is előállíthatók a vízfelhasználási kimutatások, valamint automatikusan kiszámíthatók a kapcsolódó adók.
Emellett létrehozták az „Egységes Vízügyi Irányítási Platformot”, amely egyetlen rendszerbe integrálja az ágazat valamennyi korábbi információs rendszerét.
A fejlesztések lehetővé teszik a vízkészletek mozgásának valós idejű nyomon követését, az adminisztrációs hibák minimalizálását és a gyorsabb vezetői döntéshozatalt. A digitalizáció legfontosabb eredménye, hogy a vízelosztás pontosságának és átláthatóságának egyik nélkülözhetetlen eszközévé válik.
Víz- és energiatakarékosság: egymással összefüggő feladatok
Az energiahatékonyság szintén kulcsfontosságú szerepet játszik a vízügyi ágazat fejlesztésében. Országunkban ugyanis az öntözővíz közel 60 százalékát szivattyúállomások segítségével juttatják el a felhasználókhoz, ami rendkívül nagy villamosenergia-fogyasztással jár.
A szivattyúállomások korszerűsítése, az elavult berendezések energiatakarékos eszközökre cserélése és a megújuló energiaforrások alkalmazása egyszerre jár gazdasági és környezetvédelmi előnyökkel.
Az idei év első tíz hónapjában a minisztérium irányítása alá tartozó rendszerben 172, élettartamának végére ért szivattyút és 168 elektromotort cseréltek le.
Az alternatív energiaforrások hasznosítása érdekében összesen 15 660 kilowatt teljesítményű napelemes rendszereket és 66 kondenzátoregységet telepítettek.
Az intézkedések eredményeként folyamatosan csökken a villamosenergia-fogyasztás. Míg 2017-ben a szivattyúállomások éves áramfelhasználása 8,3 milliárd kilowattóra volt, 2026-ra ez az érték várhatóan 6,3 milliárd kilowattórára mérséklődik. Ez évente 2 milliárd kilowattórás, vagyis a 2017-es szinthez képest közel 24 százalékos csökkenést jelent.
Regionális együttműködés: a közös vízbiztonság záloga
Közép-Ázsia vízkészleteinek jelentős része határokon átnyúló folyókból származik. Ezért a vizek ésszerű felhasználása, az államok közötti kölcsönös bizalom erősítése és az együttműködési mechanizmusok fejlesztése elengedhetetlen a régió fenntartható fejlődéséhez.
Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök a nemzetközi fórumokon következetesen kiáll a vízkészletek igazságos és hatékony felhasználása, az éghajlatváltozás hatásaihoz való közös alkalmazkodás, valamint az Aral-tó térségének környezeti fenntarthatósága mellett.
A klímaváltozás nem ismer országhatárokat. A gleccserek zsugorodása, az aszályok és a folyók vízhozamának változása az egész régióra hatással van. A határokon átnyúló vízkészletek kezelése ezért kölcsönös bizalmat, tudományos alapokon nyugvó döntéseket és gyakorlati együttműködést igényel.
Üzbegisztán 2027-től átveszi a Nemzetközi Aral-tó Megmentéséért Alap elnökségét
2026. április 22-én, a Nemzetközi Aral-tó Megmentéséért Alap (IFAS) alapító tagállamai vezetőinek asztanai tanácskozásán Shavkat Mirziyoyevet, az Üzbég Köztársaság elnökét választották meg a szervezet 2027–2029 közötti elnökévé. Ennek megfelelően 2027-től Üzbegisztán látja el a rangos regionális szervezet elnöki tisztségét. Ez új lehetőségeket teremt az ország vízdiplomáciai kezdeményezései és a közép-ázsiai környezetbiztonság erősítése számára.
Üzbegisztán elnöksége alatt a legfontosabb prioritások közé tartozik majd az Aral-tó katasztrófájának következményeivel való szembenézés, a vízkészletek fenntartható kezelése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a regionális együttműködés erősítése. Államfőnk több kezdeményezést is előterjesztett az alap intézményi működésének fejlesztésére, jogi és pénzügyi mechanizmusainak korszerűsítésére, a környezetvédelmi és társadalmi projektekhez szükséges nemzetközi befektetések és támogatások bevonására, valamint a folyamatban lévő programok hatékonyságának növelésére.
Elnökünk emellett javaslatot tett a „Jövő vize” (Kelajak Suvi) elnevezésű regionális program elindítására is, amely a fenntartható vízhasználat kultúrájának meghonosítását és a víztakarékos technológiák széles körű bevezetését célozza. A kezdeményezés hozzájárulhat a mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonyságának javításához, a fejlett technológiák és tudományos eredmények cseréjéhez, valamint ahhoz, hogy a fiatalabb generációkban is kialakuljon a vízkészletek iránti felelősségteljes szemlélet.
Ezzel párhuzamosan felmerült az a kezdeményezés is, hogy 2026–2036-ot „A közép-ázsiai vízkészletek ésszerű felhasználását szolgáló gyakorlati intézkedések évtizedévé” nyilvánítsák. A javaslat célja, hogy az egyre súlyosabb vízhiány közepette egyesítse a régió országainak erőfeszítéseit, és új szintre emelje a határokon átnyúló vízkészletek kölcsönösen előnyös és hatékony felhasználását célzó együttműködést.
COP31: a nemzeti tapasztalatoktól a globális együttműködésig
A közelgő antalyai COP31 konferencia kiemelt jelentőségű lesz abból a szempontból, hogy a klímaváltozás elleni fellépésről szóló nemzetközi kötelezettségvállalásokat kézzelfogható eredményekké alakítsák.
Üzbegisztán számára a fórum fontos lehetőséget biztosít arra, hogy párbeszédet folytasson a víztakarékos technológiák széles körű elterjesztéséről, a korszerű öntözőrendszerek fejlesztéséről, a digitális irányítás megerősítéséről, az éghajlatváltozás hatásainak ellenálló infrastruktúra kiépítéséről, valamint a nemzetközi befektetések és innovatív együttműködések lehetőségeinek bővítéséről.
Országunk tapasztalatai azt mutatják, hogy a klímaváltozás kihívásainak kezeléséhez egyértelmű célokra, következetes állami politikára és a megvalósítást biztosító gyakorlati mechanizmusokra van szükség.
Az előttünk álló feladatok egyszerre rendkívül összetettek és nagy felelősséggel járnak. A víztakarékos technológiák további elterjesztése, az öntözőhálózatok veszteségeinek csökkentése, a szivattyúállomások energiahatékonyságának javítása, a vízfelhasználás teljes körű digitalizálása, valamint a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása a jövőben is munkánk legfontosabb területei maradnak.
Üzbegisztán vízgazdálkodási reformjai napjainkban új szakaszba lépnek. A legfontosabb változás a vízfelhasználáshoz való hozzáállásban figyelhető meg: minden egyes köbméter víz pontos nyilvántartása, megőrzése és hatékony felhasználása az állami politika, a gazdasági fejlődés és a környezetbiztonság szerves részévé válik.
Összességében a Shavkat Mirziyoyev elnök vezetésével következetesen végrehajtott reformok nemcsak országunk jólétének növelését szolgálják, hanem a Közép-Ázsián belüli kölcsönös bizalom és együttműködés erősítéséhez is hozzájárulnak.
Kiemelt kép: depositphotos.com