A nemzetközi együttműködés értékét egyre kevésbé a megtartott találkozók vagy aláírt dokumentumok száma, sokkal inkább az azokból születő eredmények alapján mérik: új vállalkozások, piacra jutási lehetőségek, alacsonyabb szállítási költségek és jobb életlehetőségek formájában. Ez az eredményközpontú megközelítés különösen fontos Üzbegisztán és az Ománi Szultánság egyre szorosabb partnerségében.

Együttműködésen alapuló tartalom

Szerző: Jakhongir Isaev, a Fenntartható Fejlődésért Központ (NGO) osztályvezetője

A két ország egymást kiegészítő erősségekkel rendelkezik. Üzbegisztán egyre jelentősebb szerepet tölt be Közép-Ázsia gyártási és közlekedési központjaként, míg Omán az Indiai-óceán kereskedelmi útvonalai mentén fekvő, kiépült kikötői infrastruktúrát, nemzetközi befektetési tapasztalatot és az Öböl menti piacokhoz való hozzáférést kínálja. Együttműködésük ezért messze túlmutathat a kétoldalú kereskedelmen: a termelést, az elosztást és a logisztikát integráltabb értékláncokba kapcsolhatja össze.

Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök tervezett ománi látogatása új lendületet adhat a kapcsolatoknak. A két államfő 2026. március 4-i telefonbeszélgetése során Mirziyoyev és Hajszam bin Tárik Ál Szaíd szultán is utalt a közelgő magas szintű maszkati látogatásra.

Politikai bizalom és befektetési lehetőségek

Üzbegisztán és Omán 1992. április 22-én létesített diplomáciai kapcsolatokat. Együttműködésüket a pragmatikus hozzáállás, a szuverenitás tiszteletben tartása és a párbeszéd iránti közös elkötelezettség határozza meg. A két ország külügyminisztériumai közötti politikai konzultációk kilencedik fordulóját 2026. június 30-án tartották Maszkatban. Október 13-án a külügyminiszterek ismét egyeztettek a kereskedelem, a turizmus, a befektetések, valamint a közlekedési és logisztikai projektek bővítéséről.

A befektetési együttműködés egyre konkrétabb formát ölt. Az április 29-i tárgyalásokat követően közzétett tájékoztatás szerint tíz ománi tőkével működő vállalkozás volt jelen Üzbegisztánban, emellett mintegy húsz további közös projekt előkészítése zajlott, összesen 3,2 milliárd dollárra becsült értékben. Fontos azonban különbséget tenni: ez az összeg a tervezett beruházások értékét jelöli, nem pedig a már befektetett vagy folyósított tőkét. A következő időszak legfontosabb feladata, hogy az ígéretes elképzelésekből finanszírozott, megvalósuló és ténylegesen működő vállalkozások szülessenek.

Ebben fontos szerepet tölthet be a már működő Üzbég–Ománi Befektetési Társaság (UzOman). A társaság tőkéjének 75 százaléka az Ománi Befektetési Hatóság, a fennmaradó 25 százalék pedig az üzbég Újjáépítési és Fejlesztési Alap tulajdonában van. A befektetési platform nemcsak finanszírozást biztosíthat, hanem az ipari partnerségek, a vezetési tapasztalat és az exportlehetőségek összekapcsolásában is segíthet. Hosszú távú eredményességét ezért nem önmagukban a bejelentett kötelezettségvállalások, hanem a mérhető előrelépések határozzák majd meg.

Logisztika: a szárazföldi terminálok összekapcsolása a világkereskedelemmel

Különösen konkrét előrelépés történt 2026. június 3-án, amikor az ománi Asyad Group bejelentette, hogy egy Orient Groupot és az UzOman vállalatot is érintő tranzakció keretében ellenőrző részesedést szerzett két üzbég logisztikai vállalatban: az Universal Logistics Servicesben és a Highway Logistics Centerben. Az Asyad tájékoztatása szerint a két létesítmény bonyolítja Üzbegisztán vasúti konténerforgalmának mintegy 25 százalékát. A felvásárlás már lezárult, tehát nem csupán egy lehetséges befektetésről szóló szándéknyilatkozatról van szó. A tranzakció lehetőséget teremt arra, hogy az üzbég szárazföldi logisztikai létesítményeket összekapcsolják az Asyad nemzetközi hálózatával.

Omán duqmi, szohári és szalálai kikötői további kapukat nyithatnak Üzbegisztán számára a nemzetközi piacok felé. A kikötői infrastruktúra megléte azonban önmagában még nem tesz versenyképessé egy szállítási útvonalat. A tengerparttal nem rendelkező Üzbegisztán esetében a tranzitmegállapodások, a határátlépési adminisztráció, a teljes fuvarköltség, a szállított árumennyiség és a kézbesítési idő egyaránt meghatározó tényezők. Az új útvonalak életképességét ezért kísérleti szállítmányokkal kellene tesztelni, például textilipari termékek, feldolgozott élelmiszerek, vegyipari áruk és késztermékek fuvarozásával. Ezek esetében az indulási helytől a végső rendeltetési helyig felmerülő költségeket a már működő útvonalakéval is össze lehetne hasonlítani.

A terminálok, kikötők és vámhatóságok közötti digitális információcsere kiszámíthatóbbá tehetné az új útvonalakat. Ha a logisztikai együttműködés sikeresnek bizonyul, az eredmény jóval több lesz egyszerű tulajdonszerzésnél: az exportőrök új szállítási lehetőségekhez jutnak, az ellátási láncok pedig ellenállóbbá válhatnak a fennakadásokkal szemben.

Gazdasági övezetek: az ipari partnerségek új platformjai

A november 10-én Maszkatban folytatott tárgyalások az együttműködés egy másik ígéretes területére is ráirányították a figyelmet. Qais bin Mohammed Al Yousef, az ománi Különleges Gazdasági Övezetek és Szabadkereskedelmi Övezetek Központi Hatóságának elnöke az üzbég Befektetési, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium küldöttségét fogadta. Az ománi tájékoztatás szerint a felek az exportra termelő ipari beruházásokról, a befektetések megkönnyítéséről, valamint a gazdasági és szabadkereskedelmi övezetek irányításával kapcsolatos tapasztalatok megosztásáról egyeztettek.

A tárgyalásokon szóba kerültek az üzbég termékek ománi kereskedelmi, elosztási és logisztikai központjai is, amelyeket az üzbégiai logisztikai csomópontokkal kapcsolnának össze. A felek egy közös ütemterv, egy esetleges munkacsoport és egy szándéknyilatkozat-tervezet lehetőségét is megvitatták. Ezek egyelőre mérlegelés alatt álló javaslatok: az áttekintett beszámolók szerint aláírt megállapodást még nem jelentettek be.

Az egyeztetésekre az Üzbegisztán–Omán Üzleti Fórum előtt került sor, amelyet november 16–17-én rendeznek meg Maszkatban, a Made in Uzbekistan kiállítással párhuzamosan. A meghirdetett program a befektetési és kereskedelmi lehetőségeket, a közlekedési folyosókat, az energiát – ezen belül a megújuló energiaforrásokat –, a bányászatot, a vegyipart, a mezőgazdaságot, az élelmezésbiztonságot és a turizmust is érinti. A fórum sikerét végső soron az határozza majd meg, hogy az üzleti találkozókból szállítási szerződések, közös befektetések és gazdaságilag életképes projektek születnek-e.

Fenntartható fejlődés és a társadalmi kapcsolatok erősítése

Üzbegisztán 2030-ig szóló fejlesztési stratégiája és az Omán Vision 2040 program számos közös prioritást tartalmaz, különös tekintettel a gazdaság diverzifikálására, az erőforrások hatékony felhasználására és a modern technológiák alkalmazására. Mindkét országnak olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint a száraz éghajlat, a vízhiány és a szélsőséges hőség. A környezetvédelmi együttműködés ezért a gazdasági ellenálló képesség szempontjából is fontos.

A 2026 szeptemberében megrendezett Omán Klímahéten üzbég és ománi képviselők a tengervíz sótalanításáról, a szennyvíz kezeléséről és újrahasznosításáról, a sós talajnak ellenálló mezőgazdasági megoldásokról, az ökoszisztémák helyreállításáról, az ifjúsági csereprogramokról, valamint az elsivatagosodás elleni intézkedésekről tárgyaltak. Ezek a területek több ENSZ-fenntartható fejlődési célhoz is kapcsolódnak, köztük a tiszta vízhez, a megfizethető és tiszta energiához, a felelős termeléshez, a klímavédelemhez és a partnerségek erősítéséhez. A kezdeményezések tényleges értékét azonban mérhető eredmények alapján kell megítélni, például a megtakarított vízmennyiség, az energiahatékonyság javulása, az alkalmazott technológiák és a képzett szakemberek száma alapján.

A két társadalom közötti közvetlen kapcsolatok szintén erősíthetik az együttműködést. A júliusban elindított közvetlen Maszkat–Taskent repülőjáratok kényelmesebbé tették az utazást az üzleti szereplők és a turisták számára egyaránt. A kulturális örökség, a zarándokturizmus, az egyetemi csereprogramok és a múzeumok közötti partnerségek iránti közös érdeklődés további lehetőségeket kínál a két társadalom tartós kapcsolatainak elmélyítésére.

Gyakorlati lépések a következő időszakra

Négy intézkedés segíthet abban, hogy a meglévő lehetőségekből hosszú távú eredmények szülessenek. Elsőként a két ország közös listát állíthatna össze a kiemelt beruházási projektekről, feltüntetve a felelős intézményeket, a finanszírozási forrásokat, a határidőket és az egyes fejlesztések aktuális állapotát. Másodszor a logisztikai projekteket próbaszállításokkal, összehasonlítható fuvarköltség-számításokkal, valamint a kikötők, terminálok és vámhatóságok közötti digitális információcserével kellene kiegészíteni.

Harmadszor a gazdasági övezetek közötti együttműködés az exportra termelő ipari tevékenységekre, a terméktanúsításra, a munkaerő képzésére és a befektetői ügyintézés egyszerűsítésére összpontosíthatna. Negyedszer a közös vízügyi és energetikai projekteket egyértelmű, nyilvánosan is érthető teljesítménymutatók alapján kellene értékelni. Ez a megközelítés segítene megkülönböztetni a bejelentéseket a tényleges eredményektől, és biztosítaná, hogy az együttműködés a vállalkozások és a helyi közösségek igényeire is reagáljon.

Üzbegisztán és Omán hosszú távú partnersége szilárd alapokon nyugszik. A következő időszak sikerének legfontosabb mércéje az lesz, hogy a politikai bizalmat képesek-e működő vállalkozásokká, megbízható kereskedelmi útvonalakká és új gazdasági lehetőségekké alakítani. A közelgő magas szintű párbeszéd tartós jelentősége is éppen ebben rejlik.