Unió vs. Kína: szövetséges vagy ellenség, gazdasági partner vagy versenytárs?

Nos, igazából mind egyszerre, ami kétségkívül igaz, ám a lényeg abban van, hogy melyik milyen súllyal esik a latba.

A hétvégi brüsszeli csúcstalálkozón az EU 27 országának képviselői mintegy háromórás stratégiai megbeszélést folytatott a Kínával kapcsolatos megközelítéséről, melyről az Al Jazeera készített beszámolót.

A hatalmas kínai piacokhoz való hozzáférés, az olcsó termékek, illetve a Xinjiang régióban és Tibetben elkövetett jogsértések elítélése, valamint Hongkonggal és Tajvannal szembeni agresszív politika közötti lavírozás igencsak megnehezíti egy Pekinggel szembeni egységes álláspont kialakítását.

„Ez a megbeszélés nagyon világos akaratot mutatott a naivitás elkerülésére, de nem akartunk szisztematikus konfrontáció logikájába kezdeni Kínával” – mondta pénteken Charles Michel, a csúcstalálkozó házigazdája és az EU Tanácsának elnöke.

Michel ragaszkodott ahhoz, hogy a z EU-nak megvan a maga „saját modellje, amelyet tovább kell fejlesztenie” a Kína és az Egyesült Államok közötti rivalizálás erősödése idején.

„Mindig szilárdan ki fogunk állni elveink, a demokrácia és az alapvető szabadságjogok védelmében” – mondta Michel.

2019 óta az EU hivatalosan is egyszerre partnernek, gazdasági versenytársnak és rendszerszintű riválisnak tekinti Kínát.

A csúcstalálkozóra készült uniós külpolitikai dokumentum kimondta, hogy Pekingre most elsősorban versenytársként kell tekinteni, amely „a világrend alternatív vízióját” hirdeti.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Peking „folytatja küldetését, hogy megteremtse uralmát Kelet-Ázsiában és befolyását globális szintre emelje”. Figyelmeztetett a Kína és Oroszország közötti szoros kapcsolatokra is, annak ellenére, hogy a kínai államvezetés hivatalosan elítélte Moszkva ukrajnai invázióját.

“Ezek a fejlemények hatással lesznek az EU-Kína kapcsolatra” – mondta von der Leyen.

Az Uniónak törekednie kell arra is, hogy ne essen abba a csapdába, mint Oroszország esetében, hogy a kritikus nyersanyagok és technológiák tekintetében Kínától függjön.

„Nyilvánvalóan nagyon ébernek kell lennünk, amikor a függőségekről van szó. És megtanultuk a leckét” – mondta von der Leyen.

Kína EU-missziójának szóvivője az Unió vezetőinek megjegyzéseire reagálva péntek késő este azt mondta, hogy a „mélyen ideológia-orientált megjegyzések” néhány olyan ember véleményét tükrözik, akik „ragaszkodnak a Nyugat politikai gondolkodásmódjához, és saját értékeiket és ideológiájukat büszkén, mint abszolút igazságot, öncélúan ráerőltetik másokra”.

Kína elkötelezett a béke, a barátság és a más országokkal való együttműködés mellett, és úgy gondolja, hogy „Kína és az EU inkább partnerek, semmint riválisok, és a Kína-EU együttműködés messze felülmúlja versenyünket” – mondta a szóvivő.

Az Európai Unió egységes álláspontot kíván felmutatni Kínával szemben, ám ez nehezen kivitelezhető tagjai eltérő gazdasági érdekei miatt.

„A múltban stratégiai hibákat követtünk el az infrastruktúrák Kínának való eladásával” – mondta Emmanuel Macron francia elnök, aki egyenlőbb versenyfeltételeket sürget Peking és az EU között.

Olaf Scholz, az EU gazdasági nagyhatalmának, Németországnak a vezetője pénteken a csúcstalálkozó után bejelentette, hogy a jövő hónapban német kormányküldöttséget visz Kínába. 2019 novembere óta ez lesz az első uniós vezető látogatás az ázsiai országban.

“Senki sem mondja, hogy nem tudunk többé oda befektetni, hogy nem importálhatunk Kínából.”

Más vezetők azonban óvakodtak Scholz közelgő látogatásától.

„Kínával ugyanaz a helyzet, mint Oroszországgal, az ő érdekük az, hogy megosztottak legyünk” – mondta Kaja Kallas észt miniszterelnök.

„Ezzel szemben a mi érdekünk az, hogy egységesek legyünk, és egy hangon beszéljünk.”

Az EU Kínával kapcsolatos megbeszélése során az Egyesült Államok egyik vezető tábornoka a héten arra figyelmeztetett, hogy Washingtonnak készen kell állnia arra, hogy még ebben az évben válaszoljon egy esetleges tajvani invázióra.

Az ezzel kapcsolatos uniós készenléti tervekről kérdezve Michel nem volt hajlandó semmiféle „hadászati próféciát” tenni.

A csúcsra készült uniós stratégiai dokumentum arra szólította fel a tagállamokat, hogy proaktívan figyelmeztessék Kínát a „lehetséges következményekre”, ha erőszakkal akarja átvenni Tajvan irányítását.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök azt mondta, fontos, hogy az EU Kínával is megértesse, hogy a „történelem jó oldalán” álljon Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban.

„Kínára akkor lehet a legjobban hatni, ha mind 27-en egyfélét képviselünk, nem pedig akkor, ha mindenki egy az egyben tárgyal Kínával” – mondta.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/20/amerika-bajban-kina-lenyulja-atomtudosait-raketafejlesztoit/” ][/hm_embed]