Magyargyűlölő feliratok és templomrongálás Kárpátalján: hamis zászlós művelet, amiről előre tudott a magyar kormány?

Július 16-án éjjel Kárpátalján, Palágykomoróc településen valaki megrongálta a helyi görögkatolikus templomot. Az elkövető – egy 28 éves helyi férfi – betört a templom területére, felgyújtotta a sekrestye ajtaját, majd provokatív, magyargyűlölő feliratokat fújt az épület homlokzatára.

A templom elleni rongálást követően szokatlanul gyors és egységes reakció indult el a Magyar Kormánytól. A kormányzati kommunikációs gépezet már kora reggel működésbe lépett, sőt, a miniszterelnök Facebook-oldalán a támadásról szóló első poszt is megjelent alig háromnegyed órával azután, hogy a kormányközeli Mandiner először beszámolt az esetről. A kormány nemcsak a diplomáciai vonalat aktiválta, hanem pénzügyi segítséget is nyújtott – gyakorlatilag órák alatt.

Ezzel párhuzamosan azonban egyre több szakértő, köztük Rácz András politológus is felvetette egy facebook posztban: valóban ennyire gyorsan, megbízható módon lehetett-e információhoz jutni egy frissen elkövetett gyújtogatás és rongálás ügyében – különösen egy másik országban? A válasz több szempontból is kétségeket vet fel.

Az ukrán hatóságok már az első napokban elfogták a feltételezett elkövetőt, egy 28 éves helyi férfit, aki ellen hivatalosan is gyűlöletkeltés és szándékos rongálás miatt indult eljárás. A Telex szerint a férfi előzetes letartóztatásba került, de óvadék ellenében ideiglenesen szabadlábra helyezhető – közölte a kárpátaljai rendőrség. A nyomozás során házkutatást tartottak a lakásán, mobiltelefonokat és egyéb potenciális bizonyítékokat foglaltak le. A vizsgálat egyik célja az is, hogy megállapítsák: valóban egyedül követte-e el a támadást, vagy más – akár politikai – szereplők is kapcsolatban álltak vele.

Orbán Viktor Forint Tiborcz István Fidesz

Forrás: Facebook / Orbán Viktor

Furcsaságok a kárpátaljai rongálással kapcsolatban

Rácz András szerint az ügy egyik legfeltűnőbb eleme a gyalázkodó, magyarellenes feliratokat ábrázoló fotó. Ez a kép lett a támadás szimbóluma a magyar médiában, és ennek alapján indult el a hivatalos kormányzati kommunikáció is. Csakhogy a képről kiderült: senki másnak nincs meg. Az ukrán hatóságok már a támadás utáni órákban eltüntették a feliratokat, még aznap éjjel átfestették a templom homlokzatát. Más médium nem tudott dokumentáltan képet készíteni a feliratokról, és a helyi sajtó, valamint nemzetközi hírügynökségek is csak az Orbán-kormány által publikált képet használták illusztrációként.

A Mandiner reggeli cikke alapján úgy tűnhet, ők számoltak be elsőként a támadásról. De a kép, amit használtak, az Orbán Viktor által posztolt változat vágott, kisebb verziója. Ez azt jelenti, hogy az eredeti fotó nem a sajtótól indult, hanem közvetlenül a kormányzathoz érkezett be, majd az onnan “leosztott” képből dolgozott a kormányközeli médium. Ez a sorrend nemcsak a szerkesztési különbségek alapján rekonstruálható, hanem a kormányzati reakciók gyorsasága is ezt erősíti meg. A külügyminisztérium már délelőtt bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, és a templom helyreállítására irányuló pénz is aznap megérkezett. Ilyen gyors és egyértelmű diplomáciai válasz szinte kizárja a meglepetésszerű értesülést – ez inkább előzetes tudásra vagy előre koordinált forgatókönyvre utal.

Palágykomoróc egy apró kárpátaljai falu, alig pár száz lakossal. Éjszaka, a templom rongálását követően a határőrség gyorsan reagált, majd az ukrán rendőrség és a titkosszolgálat is a helyszínre érkezett. A környéket lezárták, a tűz minimális kárt okozott, és azonnal elkezdték eltüntetni a feliratokat is. Ebből következik: a fotó csak az első percekben készülhetett – és csak olyan személytől származhat, aki előre tudott a támadásról, vagy maga is részt vett benne. Ez a gyanú akkor válik különösen súlyossá, ha a fényképet nem véletlenül kapta meg a magyar kormány, hanem eleve annak szánták. A fotó hitelességében ugyanis annyira biztosak voltak a kormánynál, hogy azonnal kommunikáltak róla, anélkül, hogy független forrásból megerősíthették volna a részleteket.

A kormány nyilatkozatai és a kormánypárti média szóhasználata tovább fokozta a feszültséget: a kárpátaljai templomot „felgyújtották” – hangzott el, miközben csupán egy ajtó égett meg. A cél egyértelműnek tűnik: a magyar közvélemény felé minél erősebb drámát közvetíteni. Az ukrán hatóságok szerint az egész támadás célja éppen az volt, hogy feszültséget keltsenek a térségben, amit propagandacélokra lehet felhasználni – és erre pontosan az történt, amitől tartottak.

Több független elemző – köztük Anton Sehovcov, a posztszovjet nacionalizmusok szakértője – már másnap arra utalt, hogy a támadás egy lehetséges “hamis zászlós” művelet, amely mögött külső – akár magyar vagy orosz – politikai érdekek állhatnak. A legsúlyosabb kérdés azonban nem a fotó forrása vagy a diplomáciai manőverek gyorsasága, hanem az, hogy mi motiválhatta mindezt. Rácz András szerint, ha a magyar kormánynak ténylegesen köze van az akcióhoz, akkor az azt jelenti: kész konkrét veszélybe sodorni határon túli magyarokat saját politikai céljai érdekében.