Nagy Márton nemzetgazdasági csúcsiminiszter egy újságírókkal folytatott háttérbeszélgetésen gyakorlatilag elismerte, hogy a választások előtti költekezés és a rossz inflációs, valamint hazai termelési adatok miatt jelentősen megnőtt a költségvetés hiánya és bajban van a magyar gazdaság. Azt is elmondta, ki állja majd a választások előtti pénzkiáramlás cechjét és mit várnak az Nemzeti Banktól, ami gyengülő pályára állíthatja a forintot.
A lehangoló magyar gazdasági adatok ellenére is osztogatás lesz
A Telex jelen volt a háttérbeszélgetésen és alapos cikkben elemezte az ott elhangzottakat. Nagy Márton lényegében elismerte, hogy a 2024-ben megtervezett 2025-ös költségvetés számait el kell engedni és nagyjából szent tehénként kell kezelni a választások előtti osztogatásokat is (14. havi nyugdíj, kedvezményes lakásvásárlási és céges hitel, 1 milliós köztisztviselői támogatás, stb.).
Ez külső szemmel meglepő lehet egy olyan országban, ahol a bruttó hazai össztermék a várt 3,7% helyett csak 0,5%-kal bővülhet, az infláció magasabb (4,6% körüli lehet), mint a tervezett és a lakossági fogyasztás sem igazán akar bővülni. Bár tény, hogy a különféle népjóléti támogatások következtében a fogyasztói bizalmi index elkezdett nőni:
- A felszínen Magyar Péter szárnyal, de olyan trend erősödik, amely Orbánék győzelmét hozhatja
Ugyanakkor úgy tűnik, a 2026-os választási győzelem igénye mindent felülír. Húsz éve nem volt olyan rossz helyzetben a Fidesz, mint most, Magyar Péter és a Tisza Párt minden kormánytól független közvéleménykutató szerint nagyon vezet már legalább egy éve.
Közvetett megszorítások, amit a lakosság fog megérezni
A győzelem érdekében tehát a magyar gazdaságnak is katonás rendbe kell vágnia magát a háttérbeszélgetés alapján. Nem meglepő tehát, hogy a kormány 2025-ben és 2026-ban is az ötödik legnagyobb hiányt várja az Európai Unióban, ami egyébként 5%-a lesz a teljes költségvetésnek, éppen az a határ, aminél még nem indul túlzottdeficit-eljárás hazánk ellen. Emellett 2026-ra magasabb növekedést (3,1%-ot) és alacsonyabb inflációt (3,7%-ot) vár a kormány, igaz, a piac mindkét esetben rosszabb eredményeket feltételez.
Önmagában e makrogazdasági folyamatok azonban kevesek lesznek, pénzt is kell valahonnan előteremtenie a kormánynak. Ennek keretében a bankadót fogják növelni mondván, hogy a bankok extraprofitja ismét magas. Az emelés után úgy nézne ki, hogy a bankoknak
- 10%-ot kellene fizetniük két évvel korábbi eredményük után 20 milliárd forint nyereségig;
- 30%-ot a 20 milliárd forint feletti nyereségsávra;
- és 50% helyett csak 30%-ot tudnának levonni állampapírvásárlás esetén.
Köztudott, hogy a bankok általában nem szokták lenyelni az ilyen típusú plusz költségeiket, hanem előbb-utóbb megfizettetik ügyfeleikkel (akár lakossági, akár céges viszonylatban). Az ilyen típusú intézkedések tehát végső soron közvetett, ám a lakosságot, a háztartásokat, a családokat terhelő adóknak tekinthetők, hisz a kormány semmit sem tesz annak érdekében, hogy ezt megakadályozza (vélhetően eszköze sem lenne erre).
A sérülékeny magyar gazdaság miatt megrázkódtatások várhatók
Ezzel a kormány szerint 2026-ban duplájára nőhetne a bankadóból származó bevétel. Emellett küzdenek azért, hogy a SAFE haderőfejlesztési programból is megkapják a 16,2 milliárd euró 15%-át előlegként. Végezetül devizakötvényt is kibocsátanak, azaz növelni szándékoznak a devizában lévő államadósságot.
Az új keretrendszer sérülékeny és a külső adósság növekedése is attól függ, hogy mennyire sikerül belső eszközökkel úrrá lenni a problémákon. Gazdasági szempontból azonban mindenképp lehangoló, hogy a teljes költségvetés hiánnyal és adókkal együtt alá van rendelve az országgyűlési választásoknak. Az pedig pusztán érdekes lábjegyzet, hogy a Telex szerint Nagy Márton egyáltalán nem számol amerikai forrásokkal hiába emlegeti oly sokat a kormány az amerikai pénzügyi védőpajzsot.
- Történelmi, több milliárd dolláros hitelt vehet fel az Egyesült Államoktól Orbán a 2026-os választások előtt
Gyengülhet a forint
A volt fideszes képviselő és pénzügyminiszter, Varga Mihály által vezetett jegybanktól egy ideje azt várja a kormány, hogy csökkentse az alapkamatot, ezzel növelje a lakossági fogyasztást és az befizetett áfán keresztül az állami költségvetés bevételeit. A Nemzeti Bank korábban többször is világossá tette, hogy idén már biztosan nem, de jövőre sem nagyon szeretné csökkenteni az alapkamatot, mivel az védi a forintot és tartja az elmúlt időszakhoz képest viszonylag tűrhető szinten az euróval és más külföldi devizákkal szemben. Kérdés, hogy Varga Mihály továbbra is ellenáll majd a nyomásnak, vagy legkésőbb a választások után beadja a derekát.
Nagy Márton bankadóval kapcsolatos bejelentése után egyébként – amit nem előzött meg egyeztetés a szektorral – esni kezdett a forint.
További, magyar gazdasággal kapcsolatos híreinkért kattints.
Nyitóképünk illusztráció.
Forrás: