Meglepő válaszokat adtak a kárpátaljaiak arról, hogy visszatérnének-e Magyarországhoz

Kárpátalja a Magyar Királyság része volt több mint ezer éven keresztül, ám a 20. század magyar történelmi katasztrófái előbb Csehszlovákiához, majd a Szovjetunióhoz jutottatták, jelenleg pedig Ukrajna legnyugatibb tartománya jelentős, őshonos magyar kisebbséggel. Őket is kérezték arról, hogy lehetségesnek tartják-e a Magyarországhoz csatolást, meglepő válaszok születtek.

Kárpátalja korábban az autonómia mellett állt

20. századi magyar sorstragédia a tény, hogy egy kárpátaljai lakó, aki 1918 előtt született és 1991 után hunyt el úgy lehetett öt ország állampolgára, hogy adott esetben falujából sem kellett kimozdulnia. A történelem viharai ugyanis a régiót a Magyar Királyságtól Csehszlovákiához majd a Szovjetunióhoz sodorták (rövid magyar kitérővel 1939 és 1944 között), majd 1991. augusztus 24-én, Ukrajna függetlenedésével a legnyugatibb ukrán tartománnyá tették. A december 1-jén lezajlott népszavazáson a lakók több mint 90%-a vett részt és azon 78%-uk támogatta Kárpátalja autonómiáját. Emellett a beregszászi járásban a lakosság 81,4%-a támogatta egy Magyar Autonóm Körzet létrehozását Beregszász központtal. Egyik tervből sem lett a gyakorlatban semmi.

A nagy léptékű orosz invázió kezdete, 2022 februárja óta rendszeresek azok a hangok, amelyek szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök megállapodott Putyinnal Kárpátalja visszacsatolásáról Magyarországnak, ennek (is) köszönhető tehát Budapest Kijev-kritikus és Moszkvát sok mindenben pártoló, támogató “ún. békepárti” véleménye. Ezt orosz közszereplők rendszeresen erősítik, mi is beszámoltunk például a volt elnök, Putyin szoros szövetségese, Dmitrij Medvegyev kijelentéseiről.

Orbán és Putyin Moszkvában orosz olaj
Orbán és Putyin találkozója Moszkvában. Kárpátalja is szóba került? Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Mit gondolnak a lakók?

Ám a sajtóban megjelent, sokszor szándékosan torzított, kiszínezett hírekkel szemben talán fontosabb, hogy mit gondolnak mindezekről az ott lakók, többek között a kárpátaljai magyarok. A kárpátaljai magyar közösség létszáma folyamatosan fogyatkozik, hisz a háború, a mozgósítás és a gazdasági nehézségek miatt tömegek menekültek el, elsősorban a férfiak és a fiatal családok. A területen élők száma így jelentősen, több tízezer fővel csökkent, miközben folyamatosan zajlik a kelet-ukrajnai menekültek elhelyezése is, így a terület népessége lassan átalakul.

A fentiek fényében is érdekes, hogy az ungvári központú Közép-európai Stratégiai Intézet reprezentatív közvélemény-kutatása meglepő eredményekre az önállóságról, az autonómiáról, illetve az esetleges elcsatolásról feltett kérdései kapcsán.

A határsorompón áttörve menekült a magyar politikus
Forrás: PrtScr/Telegram video

Magyarok is válaszoltak

Az Infóstart által is szemlézett kutatás szerint – amelynek keretében 300 magyart is megkérdeztek – a kárpátaljaiak csupán 0,4%-a támogatná, hogy a régió egy másik államhoz csatlakozzon és ez az arány 2% még a nemzeti kisebbségek körében is (a lap nem közöl a kisebbségek szerinti bontást, de ezt lehet az elemszám nem is tenné lehetővé, mert túl alacsony lenne a bázis).

Ukrajnától elszakadni és függetlenként folytatni sem tartja reálisnak 0,8%-nál több helyi. Az autonómia egykor 78%-os támogatottsága mára 6%-ra olvadt, a nemzeti kisebbségek esetében sem nagyobb ez az arány 13,8%-nál.

Újabb kárpátaljai magyar katona halt hősi halált
Illusztráció. A KárpátHír helyi magyar hírportál szerint immár hetvennél is több magyar nemzetiségű vagy magyar gyökerekkel rendelkező katona esett el Ukrajna védelmében a háború 2014-es kirobbanása óta. Forrás: depositphotos.com

Van-e Putyin-Orbán alku?

45,8% nem hiszi, hogy lenne Kárpátalját befolyásoló orosz-magyar alku, a nemzeti kisebbségek között ez az arány 38,8%. 33,7%-a és 42,2%-a a válaszadóknak nem tudott egyértelműen dönteni. 42,8% úgy gondolja, nem volt Putyin-Orán egyesség a rakétatámadások kárpátaljai szüneteltetéséről sem.

A magyar kormány jelentős összegekkel támogatja a magyar helybenmaradást, többek között oktatási, kulturális és gazdasági támogatásokkal, valamint pályázatokkal. Ám csupán a lakók 5,2%-a gondolja azt, hogy ezzel valamiféle megszállást készítenének elő. 38,6% örül és úgy gondolja az egész régiót támogatja ezzel Budapest, míg 21,1% egyenesen barátságos gesztusnak nevezte a magyar kisebbség részére ilyen formában érkező pénzeket.

Olvass tovább nálunk:

Kattints további, Ukrajnával kapcsolatos híreinkért.

Forrás:

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük