2025-re látványosan átrajzolódott a magyarok pénzhasználati térképe: a készpénz lassan háttérbe szorul, az elektronikus fizetés mindennapossá válik, miközben a Revolut- és Wise-szerű neobankok gyakorlatilag új „minimumszintet” szabnak az ügyfélélménynek. Az azonnali fizetési rendszer már egyetlen negyedév alatt 53 millió tranzakciót bonyolít, a qvik gyorsan terjed az üzletekben, és közben a csalások elleni központi védekezés is új szintre lép. A PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 című friss elemzése részletesen bemutatja, hogyan alakul át a hazai pénzforgalom digitalizációja.
Európai szinten is erős a magyar infrastruktúra, csökkenő készpénz használat a trend
A magyar pénzforgalmi infrastruktúra ma már európai összevetésben is fejlettnek számít. 2025 második negyedévére az ATM-hálózat 5 378 automatánál járt, a fizikai kártyaelfogadóhelyek száma meghaladta a 150 ezret, a POS-termináloké pedig 275 559-re bővült. Az internetes elfogadóhelyek közel 45 ezres száma több mint duplája a 2020-as értéknek – vagyis egyre több webshop és szolgáltató kínál online fizetést.
A bankszámlák és bankkártyák állománya stabilan 10,3 millió darab körül mozog, de a hangsúly ma már nem a darabszámon, hanem a használat minőségén van. Folyamatosan nő a mobilbankon keresztül indított utalások száma, a kártyás vásárlások darabszáma és értéke, miközben a mobiltárcába regisztrált kártyák aránya elérte a 25%-ot. Az érintéses POS-tranzakciók részaránya gyakorlatilag plafonon van: tartósan 99%.
Ezzel párhuzamosan a készpénz szerepe lassan, de biztosan csökken: a készpénzfelvételek darabszáma 5,8%-kal, értéke 1,5%-kal esett vissza, az egy ATM-tranzakcióra jutó átlagos összeg 112 ezer forint. Területi különbségek azonban továbbra is jelentősek: Budapesten az elektronikus tranzakciók aránya darabszámban 58%, értékben 68%, míg például Kelet-Magyarországon jóval alacsonyabb a digitalizáció szintje.
Qvik és AFR: az azonnali fizetés kilép a banki appból
Magyarország 2020-ban úttörő módon, kötelező jelleggel vezette be az Azonnali Fizetési Rendszert (AFR). Erre épül a 2024-ben indult AFR 2.0 csomag és a qvik, amely valójában négy megoldás (QR-kód, NFC, deeplink és fizetési kérelem) egységes szabvány alatt. A cél: az azonnali utalás ne csak a netbankban legyen opció, hanem online és bolti fizetésnél is valós alternatívává váljon.
2025 második negyedévének végén már több mint 31 ezer helyszínen volt elérhető a qvik, a QR/NFC/Link tranzakciók száma pedig egyetlen negyedév alatt 41,2%-kal nőtt. Különösen látványos a request-to-pay, azaz a fizetési kérelem felfutása: 2025 második negyedévében 1 185 139 darab tranzakciót bonyolítottak 527,4 milliárd forint értékben, ami darabszámban 48,9%-os, értékben pedig 81,4%-os növekedést jelent.
A qvik fontos versenyelőnye, hogy a felhasználók számára mentes a tranzakciós illetéktől, így nagyobb kosárértékeknél komoly alternatívája lehet a kártyás fizetésnek – különösen olyan kereskedőknél, ahol a kártyadíjak eddig visszatartó erőt jelentettek.
„A qvik megoldások sikeréhez nemcsak a hagyományos és online fizetési rendszerek összehangolt fejlesztése szükséges, hanem a szolgáltatók aktív szerepvállalása a bizalomépítésben és az edukációban, hiszen a piaci várakozások szerint a digitális fizetés csak így válhat széles körben elfogadottá” – hangsúlyozza a közleményben Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezetője.
A csalók sem pihennek: központi fraudszűrés a válasz
Ahogy nő a digitális csatornák súlya, úgy válik egyre komolyabbá a kiberbiztonság kérdése. Világszinten 2028-ra 14 000 milliárd dollárra emelkedhet a kiberbűnözés okozta kár. Magyarországon 2024-ben 220 ezer tranzakcióhoz kapcsolódva összesen 41,9 milliárd forint veszteséget regisztráltak.
Pozitív fejlemény, hogy a kártyás visszaélések kibocsátói oldalon látványosan mérséklődnek: 2023 első negyedéve és 2025 második negyedéve között a sikeres visszaélések aránya 32%-ról 9,7%-ra csökkent, az egy esetre jutó átlagos kár 38 756 forint. Ezzel szemben a kártyán kívüli elektronikus pénzforgalomban a sikeres visszaélések aránya 2025 második negyedévére 50%-ra emelkedett, közel 940 ezer forintos átlagos eseti kár mellett.
A támadások csatornái is átrendeződtek: ma már a mobil a domináns (78%), az internet aránya 20%, és a támadások közel fele még mindig emailen indul – tehát a végső célpont jellemzően továbbra is az ember. Ebben a környezetben indult el 2025. július 1-jén a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), a GIRO által üzemeltetett hibrid fraud-monitoring megoldás. A rendszer szabály- és mesterséges intelligencia alapú kockázati scoringgal, 500 milliszekundum alatti időszeletben támogatja a banki döntéseket, és közös védelmi vonalat épít a teljes piac számára.
Neobank-hatás: az ügyfélélmény lett a végső fegyver
A Revolut, a Wise és más nemzetközi fintechszereplők néhány év alatt új mércét állítottak az ügyfélélményben. Egyszerű, gyors, költséghatékony, rendkívül fejlett mobilappjaikkal 1,5–2 millió magyar ügyfelet szereztek. Tipikus ügyfelük fiatalabb, digitálisan nyitott, városi lakos; kártyahasználatukban az online és külföldi vásárlások dominálnak, a készpénzfelvétel aránya alacsony.
Ez a digitális előny a mobiltárcákban is látszik: 2023-ban a külföldi fintech-kártyák 69%-át regisztrálták Apple Paybe vagy Google Walletbe, míg a hazai kibocsátású kártyáknál ez az arány mindössze 23% volt. A hagyományos bankok azonban egyre határozottabban reagálnak: fejlett mobilbanki funkciókkal (virtuális kártyák, kedvező devizaváltás), többcsatornás digitális szolgáltatásokkal és gyorsabb ügyfélbeléptetéssel (onboarding) igyekeznek felzárkózni. A versenyt ugyanakkor még mindig fékezi néhány strukturális akadály, például a számlaszám-hordozhatóság hiánya.
„Az ügyfélélmény 2025-re stratégiai tényezővé vált: az intuitív UX/UI, a hangalapú interakciók, az előfizetéses modellek és az AI-alapú személyre szabás új normát teremt. A neobankok által diktált digitális szint ma már piacszabályozó hatású: a verseny a személyre szabott ajánlatokban, a zökkenőmentes ügyfélutakban és a transzparens díjstruktúrában zajlik. A nyertesek azok lesznek, akik a biztonság, a fogyasztói élmény és a szabályozói megfelelés hármasát egy platformon, adatvezérelt működési modellben integrálják” – foglalja össze Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás vezetője.
Mi következik?
A PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 több ezer internetező válaszai, banki mélyinterjúk és MNB-adatok alapján azt üzeni: a digitalizáció nem jövőbeli ígéret, hanem a mindennapi bankolás új realitása. A neobankok által felállított lécet ma már minden piaci szereplőnek meg kell ugrania – a magyar ügyfelek pedig ebből elsősorban gyorsabb, kényelmesebb és biztonságosabb pénzügyi szolgáltatások formájában profitálnak.
Arról is írtunk, hogy próbálják legyőzni a magyarországi bankok a Revolutot, Wise-t: sikerrel járnak?
Szintén írtunk a készpénzfelvétel külföldön témában: tippek, trükkök és rejtett költségek
Forrás: