Money Talks ’26: Hogyan tovább, Magyarország? – válaszok és még több kérdés
A Money Talks ’26-on számos gazdasági elemző és piaci szereplő mondta el véleményét a közelmúlt eseményeiről, és persze sokan tippletek a lehetséges forgatókönyvekre, amit most az új kormány tervez. Konferencia beszámoló következik: a kiadási oldal összeomlásától az autóversenyzés árán át a startup-reményig mindenről szó volt. Nem volt unalmas pillanat a Money Talks ’26-on:
Tíz nappal azután, hogy a Tisza Párt megnyerte a választásokat, a Millenáris Nemzeti Táncszínházban összegyűlt mindenki, aki valamennyire is érdekelt a magyar gazdaság jövőjében. Közgazdászok, befektetők, motorsportolók és egy csokoládékészítő. Igen, ez a konferencia ilyen, személyes beszámoló:
„Magyarország ma külön univerzum”
A délelőtt első keynote-ját Virág Barnabás tartotta, aki mostanra az MNB elnöki főtanácsadója – nem mellesleg az az ember, aki éveken át magyarázta nekünk, miért nem csökkentik a kamatot. Most a globális képből indult: a világ gazdasági növekedése lelassult, Európa energiaimportőrként különösen szorul, és a magyar gazdaság induló helyzete bár kedvezőbb, mint 2022-ben volt, azért korántsem rózsás.
A legfontosabb képlet, amit bevitt a köztudatba: az r–g, vagyis a reálkamat és a növekedés különbsége. Ha a növekedés alacsonyabb, mint a reálkamat, a befektetők inkább máshova viszik a pénzüket. Jelenleg ez a dinamika nem éppen a mi oldalunkon áll.
„Azt kell jól kitalálni, hogy ezt a képletet a megfelelő irányba mozdítsuk.”
Virág Barnabás, MNB elnöki főtanácsadó
Exminiszterek a reflektorfényben
A délelőtt egyik legjobb szekciója az volt, amelyen Kóka János, Veres János és Illés Zoltán egy kerekasztalhoz ültek. Az SZDSZ gazdasági és közlekedési minisztere, Kóka a Doktor24-et vezeti, Veres és Illés volt miniszterek – szóval három olyan ember, aki tudja, hogyan néz ki belülről a gazdaságpolitika gépezete.
Az üzenetük lényege: az új kormánynak van egy rövid „mézeshetek” időszaka, amelyet okosan kell felhasználni. Utána jön a szerkezeti valóság – az egészségügy, az uniós pénzek, a vízgazdálkodás, a hiány. Kóka szerint egy jó prevenciós egészségügyi program önmagában 1-1,5 százalékot adhatna a GDP-hez. Ez nem apróság.
„Ne csak parkoltasd, dolgoztasd a pénzed!”
Az ebéd utáni első kerekasztalnál a hazai befektetési piac négy meghatározó szereplője gyűlt össze: Buró Szilárd az Equilortól, Demjén Ottó az MBH Befektetési Banktól, Fáykiss Péter a HOLD Alapkezelőtől és Móró Tamás a Concorde-tól.
A téma aktuálisabb nem is lehetett volna: mit csináljunk a pénzünkkel egy olyan időszakban, amikor az állampapírok még mindig vonzó hozamot kínálnak, de a politikai és gazdasági környezet gyorsan változik? A vita középpontjában az állt, mikor érdemes hitelből, mikor tőkéből és mikor tőkepiaci eszközökből finanszírozni a növekedést – és hogy a magyar megtakarítók többsége még mindig sokkal konzervatívabb portfóliót tart, mint ami a hosszú távú érdekeiknek megfelelne.
Bod Péter Ákos nem kertel
Ha valakit kiszámíthatóan nem lehet PR-szűrőn átpasszolni, az Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök délutáni előadásában elmondta, amit sokan tudnak, de kevesen mondanak ki hangosan: az elmúlt három évben mindössze négy ezreléket nőtt a magyar gazdaság. Az árrögzítésről és az egyéb direkt piaci beavatkozásokról sem fogta vissza magát – szerinte ezek egyszerűen nem kompatibilisek egy versenyképes gazdasággal.
A hiány jelenleg 6-7 százalék felett van. Az eurózónához szükséges 5 százalék alá jutni innen nem lesz sétagalopp. A hitelminősítők egyelőre kivárnak – Bod szerint még néhány hónapig biztosan.
„A kiadási oldal összeomlott. Majd az új pénzügyminiszter elmondja a valódi helyzetet.”
Bod Péter Ákos
Balogh Petya és az ezer startup
Az STRT Holding alapítója nem a szokásos befektetői optimizmussal érkezett. Megmondta: a magyar kockázatitőke-piac annyira kicsi, hogy az összes szereplő elférne egy asztalnál. A nagy külföldi stratégiai befektetők megjelentek a kormányváltás után – a piac szinte azonnal árazta a változást –, de a kis- és középvállalati szintű külföldi tőke, ami igazán mozgathatná a gazdaságot, még messze van.
Az STRT missziója: olyan cégeket behozni, amelyek valódi szellemi értéket teremtenek. Agrárinnováció, oktatástechnológia, egészségügyi innováció – ezek azok a területek, ahol szerinte a magyarok tényleg versenyképesek lehetnek.
Ha lemaradtál: Taskenti Nemzetközi Befektetési Fórum: mire számíthatunk 2026-ban?
A legdrágább hobbi Magyarországon
A nap zárószekciója az autóversenyzésről szólt – és talán ez volt az egész napon az őszintébb beszélgetés. Michelisz Norbert, aki három autóversenyző-világbajnoki címmel a háta mögött, épp a negyedikért küzd, bemutatta a magyar autóversenyzés utánpótlásának valóságát.
Elmondta: a tehetséges, de nem tehetős gyerekek Magyarországon rosszabb esélyekkel indulnak, mint a kevésbé tehetséges, de gazdag szülők gyerekei. A pénz a jelenlegi rendszerben fontosabb, mint a képesség. Nemzetközi szinten aztán ez az előny eltűnik – és koppan a valóság, ahogy Michelisz fogalmazott. A magyar sport támogatása az elmúlt évtizedben nagyon eltolódott egy-két sport irányába, és a magyar motrosport szinte semmit nem kapott.
„Nem szeretem, ha engem hoznak, hogy Magyarországon az autóversenyzés minden rendben van – mert mindenhol elmondom, hogy nem igaz.”
Michelisz Norbert
Őry Tamás a megoldást a lengyel Orlen-modellben látja: egy nagyvállalat, amely intézményesen emeli fel a tehetségeket, nem pedig a szülők bankszámlájától teszi függővé, ki juthat el a pályáig. Őry elmondta, hogy amióta az Ecclestone éra véget ért a Forma-1-ben, és amerikai irányítás alatt van a sorozat, azóta a népszerűsége a versenynek kilőtt, de ez egyben azt is jelenti, hogy bejutni is sokkal nehezebb és sokkal drágább mint valaha.
A Money Talks ’26-ot az IndaEvents szervezi, és immár harmadszorra adott otthont a Millenáris Nemzeti Táncszínház a rendezvénynek. A következő kiadásig marad a kérdés: ki tudja kihasználni ezt az egyszer nyíló ablakot – a politika, a gazdaság, vagy a motorsport?
Ez is érdekes lehet számodra: Te repülnél egyhuzamban 22 órát? Jön a világ leghosszabb közvetlen járata!