Barangolás a pozsonyi várban
A Duna folyó melletti meredek domboldal tetején már ősidők óta megtelepedett az ember. A régészeti feltárások kelta, római, avar és szláv törzsek nyomait találták meg.
![Pozsonyi vár látképe](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2021/07/Pozsony-vara-1024x681.jpg)
Pozsonyi vár látképe. Fotó: Mayer Jácint
Pozsony első említését komoly történészi viták kísérik. Ki ne hallott volna a ma olyan sokat emlegetett, 907-ben zajlott pozsonyi csatáról? Az ütközetről egy 16. században német nyelvterületen megírt nekrológium tudósít bennünket, melyben a helyszín nem Pozsony, hanem „Braslavespurch”- (Braszlav vára) formában kerül feltüntetésre. Az 1002-es Pannonhalmi alapító oklevélben „Poson” néven szerepel, melyről már biztosan tudjuk, hogy ez alatt az általunk is ismert Pozsonyt kell érteni.
A magyar emlékezetben a középkori Pozsony fontos határerődítményként él, mely a nyugatról érkező támadások megállításának fő gócpontja. Ennek egyik első mozzanataként krónikáink szerint 1051-ben itt süllyesztik el a magyarok III. Henrik flottáját, és ezen hadicselekmény hősének állít emléket Vörösmarty Mihály A búvár Kund című versében.
![Zsigmond-kapu Pozsonyi vár](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2021/07/Zsigmond-kapu-1024x681.jpg)
A pozsonyi vár gótikus Zsigmond-kapuja. Fotó: Mayer Jácint
A 11. század elején már királyi vár állt itt, amely vármegyeközpont lett. Szintén ekkor épült a vár új, Legszentebb Megváltónak szentelt temploma. A vár megerősítésére Salamon uralkodása idején került sor 1073-74-ben, a 12. század második felében pedig a fennsík nyugati szélén kéttermes, földszintes palotaépület épült. 1245-ben már egy nagyjából 20×20 méter alapterületű, legalább húsz méter magas tornyot emeltek.
A vár jelentősége a 15. század elején növekedett meg a huszita fenyegetés miatt. Zsigmond idejében történik a vár gótikus stílusban történő átépítése, a 16. század közepére reneszánsz arculatot kap, majd még két nagyobb átalakításon esik át 1811-ig, amikor tűzvész martalékává válik. A továbbiakban folyamatosan omladozik, romlik. Jelenlegi formáját a 2008-ban megkezdődött helyreállításának köszönheti.
![Pozsonyi vár palotájának látképe](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2021/07/Pozsonyi-var-palotaja-1024x681.jpg)
A pozsonyi vár palotájának látképe. Fotó: Mayer Jácint
Napjainkban egy többször jelentősen átépített épületegyüttest láthatunk, kora középkori és jelentősebb középkori részletekkel. Leglátványosabb eleme az együttes délnyugati részén emelkedő, kissé szabálytalan négyzet alaprajzú, négyszintes, a sarkain tornyokkal erődített belső udvaros palota, déli, Duna felé nyíló bejáratánál a Dísz térrel. Ettől délre a Lipót udvar található, amelyet keletről a gótikus Zsigmond-kapu zár le.
Pozsony történetének legfontosabb vonatkozásai közt ki kell emelni országgyűlés szerepét.
Az első pozsonyi országgyűlést Zsigmond király 1402-ben hívta össze. A török magyarországi térhódítása miatt az 1536. évi országgyűlés kimondta, hogy a magyar kormány székhelye, az ország fővárosa Pozsony legyen. A 16. század közepétől 1848-ig gyakorlatilag be is töltötte a Magyar Királyság fővárosának szerepét. Itt történtek a királykoronázások, melyeknek helyszíne a Szent Márton-dóm volt.
![A pozsonyi Szent Márton-dóm](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2021/07/Szent-Marton-dom.jpg)
A pozsonyi Szent Márton-dóm. Fotó: Mayer Jácint
Az óváros városfallal körülhatárolt, műemlékekben gazdag. A sok történelmi épület közül a ferences templom, a klarisszák temploma, a koronázási templom, a prímási palota, az óvárosháza, a jelenlegi elnöki palotaként szolgáló Grassalkovich-kastély és a városkapu megtekintése mindenképpen ajánlott.
![Pozsonyi városfal](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2021/07/A-pozsonyi-varosfal-1-1024x681.jpg)
A pozsonyi városfal. Fotó: Mayer Jácint
Pozsony városának több neve is van, ami nem számít ritkaságnak a Közép-Európai régióban. A Pozsony, Pressburg, Bratislava elnevezések a város többnemzetiségű múltjáról tanúskodnak. Az egykori magyar főváros mindig jelentős német lakossággal rendelkezett a történelem folyamán. Az etnikai arányok a 20. századra változtak meg. Pozsony ma Szlovákia fővárosa.
Galéria:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A kutatóknak fogalma sincs, milyen gyorsan tágul az univerzum, lehet, hogy mindent újra kell gondolniuk?
Szőke, fehér férfit találhattak egy 8. századi kínai falfestményen?
Videón, hogyan okádja az Egyesült Államok a levegőbe a szén-dioxidot
A legnagyobb T. rexek majdnem kétszer akkorák lehettek, mint eddig gondolták
A középkori fogászat nem olyan volt, mint gondolnád
A Nemzetközi Űrállomáson észlelt antianyag nem illik a standard modellbe