A csejtei rém gyógyfürdője – Sárvár várában jártunk

A Vas megyei Sárvár Nyugat-Magyarország egyik fontos kiránduló és pihenőhelye, melyet nem érdemes kihagynunk a turisztikai bakancslistából. Reneszánsz várkastélyának és múzeumának kiállításaival bővíthetjük tudástárunkat, arborétumában andalogva 300 éves fákat ölelhetünk, nívódíjas fürdője gyógyulást, feltöltődést biztosít egész évben.

Éjszaka Sárváron, Fotó: Szegedi Szabolcs

Persze a mai ember a kényelmet, a pihenést és az egészséget részesíti előnyben mindennel szemben, így nem csoda hogy a város vonzerejét a Gyógy- és Wellnessfürdője jelenti. A története 1961-ben kezdődött, amikor kőolaj helyett gyógyvízre bukkantak a kutatók. Sárvár fellendülését a 21. századra már alapvetően és elsősorban a gyógy- és idegenforgalmának köszönheti. A térség egyik legnagyobb és legnépszerűbb fürdőkomplexuma a 2002-ben átadott nemzetközi színvonalú fürdő egészségesen ötvözi a családi szórakozást a csendes kikapcsolódással. Hála a viszonylag nagy alapterületének és a jól elkülönülő tereknek, egyszerre nyújt lehetőséget a csendes kikapcsolódásra és az önfeledt pancsolásra, ugyanakkor azok is megtalálják számításukat, akik a víz kúráló hatását szeretnék élvezni. A gyógymedencék, családi és szabadtéri fürdők, a szauna-világ és az izgalmas csúszdák mellett korszerű szolgáltatások segítik a teljes regenerálódást.

A vár két bástyája, Fotó: Mayer Jácint

A város neve beszédes, utal az egykori mocsaras, lápos környezetre, amelynek közepébe egykor a várat építeni kezdték. Sárvár tehát azt jelenti, mocsárvár, mocsárban épült vár.

A kereskedelmi utak a római időktől kezdve Sárvár területén keresztül húzódtak, és a vizenyős területen valamint a Rábán való átkelőhely miatt ide helyeződött a súlypont, amelynek védelmére legkésőbb az 1280-as években kezdtek el várat építeni. 1288-ban már biztosan állhatott, mert Kőszegi János (Iván) nádor innen keltezett oklevelet. A török háborúk időszakában fokozatosan erősítik meg az akkori frontvonalnak számító várat, melynek öt olaszbástyás erődítménye és széles, mára már feltöltött vizesárka most is meghatározzák az építmény formáját. Sárvár az átépítések garmadáját követően a 17. században nyerte el a mai reneszánsz várkastély jellegét a Nádasdyaknak köszönhetően.

A vár díszterme, Fotó: Mayer Jácint

Sárvárhoz köthető a “csejtei szörnynek” vagy a “magyar Drakulának” is nevezett Báthory Erzsébet, Nádasdy Ferenc dunáninneni főkapitány és Vas vármegyei főispán felesége. Egyes vélemények szerint rémtettei, a szolgálólányai vérében való fürdés bűnének egy részét itt követte el. A kutatók napjainkban szkeptikusak Báthory Erzsébet ilyetén tettei, sőt bármiféle bűnösségét illetően, azonban a vérengzések ma már filmvásznon kapnak egyre nagyobb népszerűséget és Vlad Tepes, a Drakula gróf eddig megdönthetetlennek hitt világ-rémuralmát újabb kihívó fenyegeti. A valóságban a Báthory Erzsébet ellen felhozott vádak indítékai politikai cselszövés, szerelmi okok, vagy vagyonszerzési cél lehettek. A várat sok ábrándozó külföldi turista látogatja manapság a kazamaták kínzókamráit hiábavalóan keresve.

Az első emeleti toronyszoba freskói, Fotó: Mayer Jácint

Másik nagy hírességként érdemes szólni a már említett Nádasdy Ferenc édesapjának, Tamásnak a szolgálatában tevékenykedő a Sylvester Jánosról, akit a magyar nyelvtan első szerkesztőjeként és tudatos művelőjeként tartunk számon. Vele kezdődik az egységes magyar nyelvtantudomány, és a helyesírás megteremtésének szándéka. Fő műve a Grammatica Hungarolatina, de ő készítette el az első Újszövetség-fordítást, mely szintén mérföldkőnek számít a magyar nyomdászat történetében.

A várkaput fedező bástya, Fotó: Mayer Jácint

A Sárvár központjában álló Nádasdy-vár Magyarország egyik legépebben maradt várkastélya. Falai közt kapott helyet a Nádasdy Ferenc Múzeum változatos kiállításaival. A Huszárkiállítás a legismertebb magyar fegyvernemet mutatja be a leghosszabb ideig fennálló lovassági alakulat, a Nádasdy-huszárezred történetén keresztül. A vár dísztermét körös-körül freskók borítják, melyek bibliai jeleneteket és a tulajdonosok dicső haditetteit ábrázolják, a többi termet végigjárva pedig bútorkiállítást láthatunk a reneszánsz korától és várostörténeti tárlattal is találkozhatunk. A torony első emeletén díszített szalon található, falain harmóniát árasztó 18. századi mintákkal, nyugalmas délutáni időzést nyújthatott a vár akkori lakóinak. A legfelső szobából kilátás nyílik a vár hídjára és a kaput biztosító olaszbástyás védművekre, melyeknek a szerkezete felső nézetből válik igazán átláthatóvá.

A várkapu, Fotó: Mayer Jácint

Érdemes elolvasniAz Esterházyak kismartoni birtokán jártunk

A város komoly idegenforgalommal rendelkezik. A gyógyulni és pihenni vágyóknak lehetőségük van a környék arborétumaiba ellátogatni, a Rába miliőjét megcsodálni, akár egy vízitúra keretében, vagy szellemi feltöltődésként megtekinteni az épített örökséget: a várat és a múzeumot.

Galéria