Amerika katonákat telepíthet Magyarországra
Az Egyesült Államok és néhány szövetségese tárgyalásokat folytat arról, hogy katonákat telepítsenek több kelet-európai NATO-országba, még a lehetséges ukrajnai orosz invázió előtt – mondta a CNN-nek három bennfentes amerikai tisztviselő.
A megbeszéléseken három országot említettek, ezek Románia, Bulgária és Magyarország. A dolog technikailag hasonló lenne a jelenleg a balti államokban és Lengyelországban állomásozó előretolt harccsoportokhoz, nagyjából összesen 1.000 katonáról van szó.
Egy európai diplomata szerint az USA és az Egyesült Királyság azok között van, akik fontolgatják a lépést, de az ügyben nincs egyetértés NATO mind a 30 tagállama között.
Általánosságban elmondható, hogy az Egyesült Államok katonai célja az lenne, hogy “eleget tegyen a NATO-szövetségesek által a régióban megkívánt harcászati képességeknek”
– mondta egy másik védelmi tisztviselő a múlt héten.
Az amerikai erők – ahogy már most is – működhetnének önállóan, de a NATO meglévő parancsnoki struktúráiban is.
Az a lehetőség, hogy a harcok lehetséges kitörése előtt egyes erőket közelebb helyezzenek Oroszország küszöbéhez, az amerikai kormányzat eddigi politikájának változását jelzi, amely korábban óvakodott Moszkva további provokálásának kockázatától.
John Kirby, a Pentagon sajtótitkára hétfőn azt mondta, hogy
az Egyesült Államok 8.500 katonát helyezett fokozott készültségbe az Egyesült Államokban arra az esetre, ha a NATO-nak gyors segítségre lenne szüksége.
Ezeknek az erőknek a túlnyomó többségét azonban a teljes NATO-szövetség által támogatott tevékenységre szánják. Az Egyesült Államoknak és a NATO-nak több tízezer katonája van már Európában, akiket igénybe lehet venni a kelet-európai szövetségesek további támogatásához.
Az Egyesült Államok egyre jobban aggódik amiatt, hogy rövid időn belül bekövetkezhet az orosz invázió Ukrajnában.
“Amikor azt mondjuk, hogy küszöbön áll, akkor azt úgy is értjük”
– mondta Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára egy keddi napi tájékoztatón.
“De nem tudjuk megjósolni, hogy Putyin elnök milyen döntést hoz. Továbbra is részt veszünk a diplomáciai megbeszéléseken.”
Egy ukrán vezetéshez közel álló forrás kedden azt mondta, hogy a védelmi és hírszerzési vezetők óránként elemzik az orosz erők mozgását “az USA és más nyugati ügynökségek” műholdfelvételein, de egyelőre nem látják, hogy Oroszország “harci üzemmódra váltana”.
Ha kiadnák a parancsot a támadásra – tette hozzá a forrás –, Ukrajna úgy véli, hogy akár egy-két hétbe is beletelhet, amíg az orosz erők ténylegesen elindulhatnának a határ felé.
Az orosz biztonsági követelésekre adott írásbeli válaszaiban az USA valószínűleg nem enged majd a NATO „nyitott ajtók” politikájából, amely Vlagyimir Putyin legfőbb kifogása. Emiatt némi aggodalomra ad okot az adminisztráción belül, hogy Moszkva az Egyesült Államok válaszát ürügyül fogja felhasználni arra, hogy kijelentse, a diplomácia kudarcot vallott.
