A Twitter változtat a bejegyzések kezelésén a háború miatt
A Twitter fokozza a félretájékoztatás elleni harcát és felszámolja a potenciálisan veszélyes hamis történeteket terjesztő bejegyzéseket. A változás annak a szélesebb körű erőfeszítésnek a része, amely a konfliktusok vagy válságok idején a pontos információk előmozdítására irányul.
Csütörtöktől a platform már nem ajánl és nem hangsúlyoz automatikusan olyan bejegyzéseket, amelyek félrevezető állításokat fogalmaznak meg az oroszok Ukrajna elleni inváziójáról, ideértve azokat az anyagokat is, amelyek tévesen jellemzik a konfliktusövezetekben uralkodó viszonyokat, vagy hamis állításokat tesznek feltételezett háborús bűnökről vagy civilek elleni atrocitásokról.
A San Franciscó-i székhelyű vállalat szerint az új „válság-félretájékoztatási politikája” értelmében a Twitter figyelmeztető címkékkel is ellátja a folyamatban lévő humanitárius válságokkal kapcsolatos, már megcáfolt állításokat.
A felhasználók nem lájkolhatják, továbbíthatják és nem válaszolhatnak az új szabályokat sértő bejegyzésekre.
A változtatások a Twittert a legújabb közösségi platformmá teszik, amely igyekszik megbirkózni a félretájékoztatással, a propagandával és a pletykákkal, amelyek Oroszország februári megszállása óta elterjedtek. A hamis hírek közlése a jó szándékú felhasználók által terjesztett történetektől az orosz diplomaták által felerősített Kreml propagandáig vagy az orosz hírszerzéshez kapcsolódó hamis fiókokig és hálózatokig terjed.
„Látjuk, hogy mindkét fél megoszt olyan információkat, amelyek félrevezetőek és/vagy megtévesztőek lehetnek” – mondta Yoel Roth, a Twitter biztonságért és integritásért felelős vezetője, aki egy sajtótájékoztató keretében részletezte az új szabályzatot.
„A mi politikánk nem tesz különbséget a különböző országbeli harcosok között. Ehelyett magára a félretájékoztatásra összpontosítunk, amelyek veszélyesek lehetnek, függetlenül attól, hogy honnan származnak.”
Az új szabályzat kiegészíti a már meglévő Twitter-irányelveket, amelyek tiltják a digitálisan manipulált médiát, a választásokkal és szavazással kapcsolatos hamis állításokat, valamint az egészségügyi félretájékoztatást, beleértve a covid-járványra és a vakcinákra vonatkozó cáfolt állításokat.
Az új meghatározásokat úgy írták meg, hogy kiterjedjen az egyéb konfliktusokra, természeti katasztrófákra, humanitárius válságokra vagy „az egészséget és a biztonságot széles körben fenyegető bármilyen helyzetre” is – mondta Roth.
A Twitter azt mondta, hogy számos hiteles forrásra fog támaszkodni annak megállapítására, hogy egy bejegyzés mikor félrevezető. E források között humanitárius csoportok, konfliktusfigyelő szervezetek és újságírók is lesznek.
Egy magas rangú ukrán kiberbiztonsági tisztviselő, Victor Zhora üdvözölte a Twitter új szűrési politikáját és kijelentette, hogy a globális közösségen múlik, hogy „megfelelő módot találjanak a félretájékoztatás közösségi hálózatokon való elterjedésének megakadályozására”.
Bár az eredmények vegyesek, a Twitter az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos álhírek kezelésére tett erőfeszítései felülmúlják más platformokéét, amelyek szabadabb megközelítést választottak, mint például a Kelet-Európában népszerű Telegram.
A konkrétan a Telegram platformmal kapcsolatos kérdésre, ahol tombol az orosz kormány hamis propagandája, de Ukrajna vezetői is széles közönséget érnek el, Zhora azt mondta, hogy a kérdés „trükkös, de nagyon fontos”. Ennek az az oka, hogy a Telegramon korlátozás nélkül terjesztett „hírek” „bizonyos mértékben ehhez a háborúhoz vezettek”.
Az orosz invázió februári kezdete óta a közösségi média platformok, mint például a Twitter és a Meta, a Facebook és az Instagram tulajdonosa, megpróbálták kezelni a háborúval kapcsolatos félretájékoztatás terjedését az orosz állami irányítás alatt álló médiától és diplomatáktól származó bejegyzések megjelölésével. Egyes anyagokat le is fokoztak, így az többé nem jelenik meg a keresésekben vagy az automatikus ajánlásokban.
Emerson Brooking, az Atlantic Council Digital Forensic Research Lab munkatársa, a közösségi média és az álhírgyártás szakértője szerint az ukrajnai konfliktus megmutatja, hogy konfliktusok során milyen könnyen terjedhet a félretájékoztatás az interneten és milyen nagy szükség van erre a platformokra.
„Ez egy olyan konfliktus, amely az interneten játszódik le és amely rendkívül gyors változásokat hajtott végre a technológiai politikában” – mondta.
