Nem lehetett tudni a közpénzen történt kastélyfelújítás előtt, hogy az állam aztán mégsem akar gazdája lenni?

Nádasdladány, Fotó: Szöllősi Gábor

Komoly zavar van a kastélyok körül. Az elmúlt években egymás után értesülhettünk az állami és EU-s pénzekből történt példaértékű felújításokról, amelyeket a Nemzeti Kastélyprogram keretében a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) koordinált. A magyar történelemben kiemelt szerepet játszó épületek születtek újra, teltek meg ismét élettel, váltak látogathatóvá, ami sikersztorinak tűnt, azonban egy-két év után most hirtelen bizonytalanság váltotta a kezdeti lendületet. A jelenlegi kommunikáció az „állam rossz gazda” ötletet porolta le, a fenntarthatatlanságra hivatkozik, azonban ennek nehézségei nyilván ismertek voltak a program beindítása előtt is. Márciusban napvilágra került – és azóta sem cáfolt – hírek alapján felmerül, hogy a közeljövőben természetes vagy jogi személy tulajdonába, esetlegesen vagyonkezelésébe kerülhet 12 kastély, köztük a nádasdladányi is. A részletek nem ismertek, és nem tudni azt sem, mi lesz a felújításokba befektetett közpénzzel, a munkavállalókkal, a környékbeli idegenforgalmi érdekeltségekkel, a közgyűjteményekből kikölcsönzött kiállítási tárgyakkal, a látogathatósággal, illetve a már bezárt kastélyok karbantartási nehézségeivel.

A nádasdladányi kastély, Fotó: Szöllősi Gábor

A nádasdladányi kastélyt és a hozzá tartozó 24 hektárnyi területű csodálatos parkot még a 18. században építtette a Nádasdy család. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére a hatóságok Nádasdladányra változtatták, és a 19. század közepén itt alakította ki birtokainak új központját. A családról szóló egyik legenda szerint a Nádasdyak Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy a kastélyt angol-gót stílusban építtették. Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területére épült, ahol szép időben a távoli hegyek kéklő kontúrja fogadja a látogatókat. Lipót halála után a Nádasdy vagyont fia Ferenc örökölte a kastéllyal együtt. A 18. században épült barokk kastélyt 1873-1876 között alakították át historizáló, neogótikus, angol Tudor-stílusban, Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linzbauer István budapesti műépítész tervei alapján, és formálták L alakúra. Az épülethez még tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is hozzáépítettek. A kastély főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található.

Részlet a nádasdladányi kastélyból, Fotó: Szöllősi Gábor

Egy kedves történet szerint IV. Béla magyar király a tatár elől menekülve a nádasban bújt el. Tartózkodási helyét csak a Nádasdyak ismerték, akik vadrécével etették. Állítólag innen a címerben a vadkacsa.

A Nádasdy-kastély, Fotó: Szöllősi Gábor

A közel kétmilliárd forintból megújult kastélyt 2021-ben adták át a látogatóknak. A kétezer négyzetméteres kastélyépületben megvalósult a földszint rekonstrukciója, korszerű múzeumshop, vetítőterem, kávézó és múzeumpedagógiai foglalkoztató létesült, a pincében és az emeleten üzemeltetési és kiszolgálótereket alakítottak ki.

Az Ősök terme, Fotó: Szöllősi Gábor

Az Ősök csarnokába restaurálás után visszakerültek az eredeti, a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában őrzött portréfestmények, ezzel teljes egészében hitelesen helyreállt Magyarország legszebb ősgalériája. A portrékon szereplő családtagok az izgalmas élettörténetüket önmaguk mesélik el animációs filmen. Korabeli bútorokkal és bútormásolatokkal berendezett enteriőrökben a látogató helyet foglalhat, a könyvtárban olvasgathat, a visszaépítésre kerülő télikertben kávézhat, mintha csak a családnál járna vendégségben. A visual guide-os vezetés, valamint az érintőképernyőn hozzáférhető leírások és játékok segítségével a látogató betekintést nyerhet a kastély eredeti berendezett tereibe, de akár a 19. századi lakberendezés, valamint a szalonbeli társalgás etikettjének mesterévé is válhat. Az ismét bejárhatóvá tett kastélypark mind rendezvények, mind családi programok számára színteret biztosít. A kiépített tanösvényeken játékos formában tájékozódhatnak a történeti kertek kulturális és természeti értékeiről, és kis szerencsével a park ritka és védett lakóit is megpillanthatják a kihelyezett etetők és odúk környékén.