• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Szerkesztőség Szerkesztőség · 2023.10.13.
· Utazás

Veszprém, mint Európa kulturális fővárosa

Veszprém várnegyed

A veszprémi vár látképe a Szent István völgyhídról. Fotó: Csendesmark

Veszprém, Európa egyik jelenlegi kulturális fővárosa a kontinens egyik legnagyobb restaurálási projektjévé vált a történelmi várnegyed helyreállítását célző kutatómunka során.

Veszprém története a pusztulás és újjászületés bonyolult szövevénye az idők folyamán, számol be a Heritage Daily. A legenda szerint a várost a Balaton mellett, hét dombon alapították a Budapesttől nyugatra fekvő Veszprém vármegyében.

Az emberi megszállásra utaló bizonyítékok először az Kr. e. 5. évezredből, a késő neolitikumból származnak. A Várhegy pedig a bronzkorban, Kr. e. 2000 körül vált egy törzsfőnök megerősített székhelyévé.

A népvándorlás korát és a honfoglalást követően a 10-11. században várat építettek a Várhegyen, amely több nagy konfliktus tanúja volt, melyek közül a legjelentősebb a Magyarország keresztényesítéséért vívott döntő ütközet volt I. István és Koppány között.

A vár az évszázadok során többször is gazdát cserélt, végül 1701-ben I. Lipót magyar király az 1699-es karlócai békeszerződés részeként leromboltatta a végvári határvárak védelmi vonalát.

A Vár utca mentén fehér jelekbe vésve kirajzolódik az eredeti vár alaprajza. A vár belseje is több fázisban pusztult el és épült újjá, így ma barokk, középkori és gótikus épületek nyomát hordozza, amelyet ma Várnegyedként ismerünk.

Ezek közül a legnagyobb épület a toronymagas, kétszintes Szent Mihály-főszékesegyház, amelyet a Legenda Maior Sancti Regis Stephani, egy 1077 és 1083 között írt korabeli szöveg szerint először Gizella királyné építtetett 1030 és 1040 között.

Gizella királyné alapvető szerepet játszott a keresztény hit és a nyugati kultúra magyarországi terjesztésében. 1975-ben boldoggá avatták, és szent ereklyéit ma a Szent Mihály-főszékesegyházban helyezték el.

Gizella királyné Veszprém iránti szeretete is maradandó örökséget hagyott a városban. A Veszprémi Római Katolikus Főegyházmegye megalakulását követően hagyomány alakult ki, amely a veszprémi püspököt jogosította fel a magyar királynék megkoronázására, így Veszprém a “királynék városa” néven is ismertté vált.

A várnegyed restaurálása

A Veszprémi Főegyházmegye igazgatóságaként létrehozott Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság egy 2021-ben indult, folyamatban lévő projekt részeként Európa egyik legnagyobb restaurálási projektjét végzi a veszprémi várnegyedben.

A 45 ezer négyzetméteres területen zajló projekt során 18 műemlék épület, köztük a Szent Mihály-székesegyház, az Érseki Palota, a Gizella-kápolna, a Szent István-templom és a Szent György-kápolna külső és belső terét állítják helyre.

A projekt vezetői szerint a restaurálás folyamata törvényszéki vizsgálat volt, amely aprólékosan rakja össze a történelem rétegeit, hogy minden egyes épületben a legmegfelelőbb és leghitelesebb szövetet, színt, anyagot és építészeti stílust alkalmazzák helyesen.

Dr. Nagy Veronika, a Veszprémi Főegyházmegye múzeumigazgatója elmondta:

A restaurálás megújítja és megerősíti a Veszprémi Várkerületet, mint Magyarország egyik legfontosabb vallási és kulturális örökségét I. István király és Gizella királyné ezer évvel ezelőtti korától napjainkig. A látogatókat nemcsak történelmünk, hanem a helyreállítás és megőrzés lenyűgöző folyamatának megismerésére is invitáljuk.

Az egész projekt egyfajta hitvallás volt, amely visszaadja a veszprémieknek a felújított kulturális és vallási központjukat, de egyben a régészekkel együttműködve hidat képez a Várnegyed elfeledett történelmének feltárásában.

A régészek felmérést végeztek a várnegyedben, hogy meghatározzák a vármaradványok pontos helyét és szintjét. A falak és a régészeti jellegzetességek feltérképezésével a felmérés eredményei, kiegészítve írott és képi forrásokkal, támogatták az építészek döntéseit a rekonstrukciós és helyreállítási munkálatok tervezésekor.

Ezt követték az épületek és környezetük, különösen a Szent György-kápolna körüli terület próbafeltárásai egy új védőszerkezet építése miatt. A Szent György-kápolna valójában két, különböző időben létező épületre utal. A korai kerek kápolna valószínűleg már a 10. században állt, amíg a 13. században egy későbbi, nyolcszög alaprajzú épület fel nem váltotta.

A kápolna Magyarország egyik legkorábbi keresztény emléke, és a magyar királyság történelmi vonatkozása miatt is fontos. A Vita Sancti Emerici ducis, Szent Imre 1110 körül keletkezett kanonizált legendája szerint a Szent György-kápolnában tette le tisztasági fogadalmát Imre herceg, I. István király fia és örököse.

A Magyar Régészet e-folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Régészeti Intézetének ásatásai során a kápolnában egy dolomit felszíni szintet azonosítottak, amely egy humuszréteget tárt fel, amely számos neolitikus, rézkori és bronzkori leletet tartalmazott.

A tanulmány szerzői szerint “a modern rétegek eltávolítása után a korai kerek kápolna (rotunda) íves kontúrja láthatóvá vált a későbbi kápolna falaitól nyugatra. A kápolnától délnyugatra, a sziklás talaj fölött egy vastag halomréteget is feltártunk, amelyet valószínűleg a terep kiegyenlítésére helyeztek le, és amely a rotunda alapszintjeként szolgált.”

Folyamatban lévő munka

A WIP – Work In Progress, egy jelenleg a várnegyedben futó kiállítás, amely lehetővé teszi a közönség számára, hogy a felújítás különböző fázisaiban feltárt épületeket és tárgyakat szemlélje. A kiállítás végigvezeti a látogatókat azokon az építési területeken, ahol a munkálatok ideiglenesen leálltak vagy még folyamatban vannak, így egyedülálló módon nyújt betekintést a megőrzésük szakaszaiba.

Érdemes elolvasni:

  • „A helyes kérdéseket kell megtalálni” – interjú a friss Nobel-díjas Krausz Ferenccel
  • Budapest Atlantisza: A Duna elsüllyedt szigete
Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
Magyarország történelem Veszprém Veszprém vármegye
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA

  • Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

  • Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

  • Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

  • A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

  • Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Kapcsolódó cikkek

Magyarország légitársaságai Budapest repülőtér
2025.06.13.

Budapestet is érintik a közel-keleti járattörlések


Olvasson tovább
Szűz Mária efezusi háza
2025.06.11.

Egy 19. századi látomás segített Szűz Mária efezusi házának helyét azonosítani


Olvasson tovább
vasúti jegy
2025.06.10.

Jó hír az utazóknak! Egységes rendszerrel megkönnyítik a nemzetközi vonatjegyek vásárlását az EU-ban


Olvasson tovább
új szálloda nyílik budapesti repülőtéren TRIBE
2025.06.10.

Új repülőtéri szálloda nyílt Ferihegyen


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
<b>A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA</b>

A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA

Tovább olvasok
Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

Tovább olvasok
Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Tovább olvasok
Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Tovább olvasok
A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

Tovább olvasok
Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Tovább olvasok
A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

Tovább olvasok
39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

Tovább olvasok
Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Tovább olvasok
A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4