Van köztük punk rockernek hívott tüskés, sünszerű óriás, egy T. Rexhez hasonló méretű, kaszaszerű körmökben végződő kezű növényevő és egy rengeteg különféle méretű szarvval ékesített faj. És ezeket a furcsa testrészeket nem is biztos, hogy mindig arra használták, amire elsőként gondolnál.
A sündisznószerű dínó
A punk dinoszaurusznak a feje búbjától egészen a nyaka tövéig hatalmas tüskék nőttek ki a nyakából. A hivatalosan Bajadasaurus pronuspinax névre hallgató dínó mintegy 140 millió évvel ezelőtt élt a mai Patagónia (azaz Argentína) területén, jóval korábban, mint e helyről származó, sokkal híresebb társa, az általunk ITT megénekelt titanoszaurusz.
Az iflscience.com cikke szerint amikor a dinoszauruszokra gondolunk, elsősorban a hatalmas húsevők jutnak az eszünkbe, mint a T. Rex vagy a kisebb, de szintén halálos velociraptor. Nem mellesleg az olyan kultfilmek, mint a Jurassic Park (és World) is ezeket az őshüllőfajokat népszerűsíti. Pedig egyes növényevők legalább ennyire halálos veszélyt jelentettek támadóikra, ha nem is fogaik, hanem például tüskéik miatt.
Mindannyian tudjuk, hogy nem érdemes egy sündisznót kézbe fogni, mert nagyon fájni fog. A korabeli ragadozók is megtanulták, hogy egy tüskés nyakú bajadaszauruszt sem érdemes nyakon támadni, mert súlyosan megsérülhetnek.
A paleontológusok szerint ugyanis nem véletlenül fejlődtek ezek oda, ahova. A teremtménynek ugyanis hosszú, sebezhető nyaka van, így legelés közben nyújtottak védelmet a keratinnal fedett (mint a rinocéroszoknál) tüskék. Persze ez csak egy használati módjuk lehetett, nem tudhatjuk, hogy például párzás előtt vagy éppen hőmérséklet-szabályozásra, esetleg másra is szolgálhattak-e.
Forrás: Creative Commons
Óllókezű Edward dínóverziója
A Therizinosaurus cheloniformis szintén egy növényevő faj volt és nagyjából 220 millió évvel ezelőtt jelent meg bolygónkon. Csak néhány foga volt, ám mellső lábai (hátsó lábain járt) ollószerűségekben végződtek. A paleontológusok azóta sem tudják biztosra, hogy miért.
A T. Rexhez hasonlóan akár tíz méterre is megnövő dínónak nagy tompora volt, rövid lábai, hosszú nyaka, tollai és csőre. A karmai viszont méteresek voltak és nagyjából kaszaként funkcionáltak. Egyetlen állatot sem ismerünk, melynek ilyen nagyra nőnének a karmai.
Tudósok szerint harchoz használhatatlanok voltak, mert túl hamar eltörtek volna. Ám ijesztésre vagy akár udvarlásra is szolgálhattak. Például megfésülhették egymást a karmaikkal (hisz volt tollazatuk), ami része lehetett a szexuális aktushoz vezető folyamatnak a tudósok szerint. Íme egy fantáziakép erről a mai madarakra kicsit hasonlító fajról:
Forrás: Creative Commons
Felszarvazott dínó a láthatáron
15 teljesen kifejlett szarvával, a Kosmoceratops richardsoni biztosan a csúcstartók közé tartozik. A 2 méter hosszú fejen volt szarv a szemek fölött, az orrnál, az arcánál és még a feje búbján is, mintha rendszeresen fejjel ment volna a falnak és elgörbültek volna a szarvai.
76 millió évvel ezelőtt élt a mai Utah állam déli résén. Nagyjából 5 méterre nőtt meg. A szarvak nem sokat értek támadás esetén, paleontológusok szerint a szexuális partner kiválasztásához kellettek, mint például egy szarvas esetén az agancs.
Forrás: Creative Commons
Ez is érdekelhet:
