Az állatok tényleg megérzik a félelem szagát?
Magas empátia vagy kifinomult szaglás, de rengetegen állítják, hogy az állatok előtt egyértelmű az emberi félelem. Tényleg?
Sajnos ennek az ősrégi kérdésnek a megválaszolása nem elég megkérdezni Buksit és Cirmit, hogy mit éreznek. A Live Science szerint ráadásul a kutatók nagyrészt kihagyták az emberi jelenlétet az egyenletből, pedig az állatok köztudottan reagálnak arckifejezéseinkre és testtartásunkra. Ehelyett az emberek által kibocsátott szagokra fókuszáltak, amikor boldog vagy félelmet keltő videókat néznek.
A Scientific Reports folyóiratban 2023-ban közzétett vizsgálatban a kutatók egyik nap egy vígjáték, másnap pedig egy horrorfilm jeleneteit nézték meg a résztvevőkkel. Miután a résztvevők megnézték az egyes videókat, a kutatók vattakorongok segítségével izzadságmintát gyűjtöttek a nézők hónaljából.
Szagteszt lovakon
Megkérték a résztvevőket, hogy számoljanak be arról, hogy az egyes klipek megtekintése közben mennyi örömöt vagy félelmet éreztek. Ezután a kutatók egyazon embertől származó két mintát bemutatták egy kijelölt lónak, hogy lássák, az képes-e megkülönböztetni az emberek által boldogság és szorongás idején termelt szagokat.
„Eleinte nem voltunk biztosak abban, hogy a lovak meg tudják-e különböztetni a szagokat” – mondta a Live Science-nek a tanulmány vezető szerzője, Plotine Jardat, a franciaországi Tours-i Egyetem doktorandusza. A lovak azonban másképp reagáltak attól függően, hogy melyik vattakorongot mutatták be nekik.
„Amikor a lovak megszagolták az örömmintákat, csak a bal orrlyukukat használták” – mondta Jardat. „Ez azt jelzi, hogy az agy melyik részét használják a szag elemzéséhez. Minden emlősnél a két agyféltekének különböző funkciói vannak, és érzelmi kontextusban úgy tűnik, hogy az örömminták szagát a lovak pozitívnak érzékelték.”
Amikor azonban a lovaknak a horrorfilm alatt lehúzott mintákat adták, az állatok másképp reagáltak. Nemcsak hosszabb ideig szagolták a mintát, hanem mindkét orrlyukat használták a szaglászáshoz.
Jardat azonban sietett rámutatni, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a lovak tudják, mi a félelem. „Nem arról van szó, hogy amikor a lovak megszagolnak egy másik állatot, akkor a ’félelem’ szó jut eszükbe” – mondta. „De most már tudjuk, hogy meg tudják különböztetni a szagokat az emberek különböző érzelmi állapotaitól.”
Milyen konkrét vegyületeket termel az ember az izzadságában, ami változást okoz a lovak viselkedésében?
A kutatók szerint a lovak reakciói mögött kemoszignálok állhatnak. Ezek az állatok által termelt vegyi anyagok hatással lehetnek egy másik állat viselkedésére. Az embereknél az izzadságban több olyan vegyület is van, mint az adrenalin vagy az androsztadienon, amelyek a félelem pillanataiban a szag megváltozását okozhatják. Ezek a vegyületek érzelmi információt is hordozhatnak egyik fajból a másikba – írták a kutatók a tanulmányban.
Egy jövőbeli tanulmányban a tudósok azt tervezik megvizsgálni, hogy a félelem szaglása okozhat-e félelmi reakciót a lovakban. És hogy ez milyen hatással lehet az állatokra érzelmileg, azáltal, hogy a minták megszagolása után különböző teszteket végeztetnek velük.
„Szeretnénk látni, hogy a félelem módosítja-e a tesztekre adott reakcióikat” – mondta Jardat.
A kutyák is hasonlóan reagáltak
Eközben az Animal Cognition című folyóiratban 2018-ban megjelent tanulmányban a tudósok labrador retrievereket bíztak meg azzal, hogy szaglásszák meg a férfi résztvevők hónaljáról lehúzott mintákat, miután egy ijesztő vagy vidám videoklipet néztek meg. A kutatók a mintát egy nyílással ellátott dobozba helyezték, majd a dobozt egy zárt helyiségben helyezték el. Itt egy idegennel és a gazdájával találkozott a kutya. A lovakkal végzett vizsgálathoz hasonlóan a kutatók azt találták, hogy a kutyák másképp reagáltak attól függően, hogy egy félelmetes vagy egy boldog ember illatát érezték.
„Amikor a kutyák megérezték egy boldog ember szagát, fokozták az interakcióikat a szobában lévő idegennel” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Biagio D’Aniello, az olaszországi Nápolyi Egyetem zoológus professzora a Live Science-nek.
Viszont amikor egy olyan személytől szagoltak mintát, aki félős volt, a kutyák teljesen másképp reagáltak.
„Amikor félelmet éreztek, vagy a gazdájukhoz mentek, vagy az ajtóhoz mentek, és megpróbálták elhagyni a szobát” – mondta a Live Science-nek Anna Scandurra, a tanulmány társszerzője, a Nápolyi Federico II. egyetem posztdoktori kutatója.
A kutatók hasonló következtetésre jutottak, mint a lovakkal foglalkozó tanulmány tudósai. A kutyák reakciói valószínűleg kemoszignáloknak voltak köszönhetőek. Ez arra utal, hogy „fajok közötti érzelmi kommunikáció” játszott közre – írták tanulmányukban a szerzők.
Érdemes elolvasni:
