Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek 500 éve eltűnt templomát Visegrádon
A visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző régészeti feltárás során a Zsigmond király idején épült Szűz Mária templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt. A feltárt főoltár előtti kripta környékén nemcsak a szentély leomlott későgótikus boltozatának darabjait hozták a felszínre, hanem egy több száz évvel ezelőtti összecsapás nyomait is.
500 éves templom a teniszpálya alatt Visegrádon
A ferences templom feltárása a korábbi teniszpálya területén. Várkapitányság – MNM Mátyás Király Múzeum és Nemzeti Régészeti Intézet
2021-ben indult a visegrádi vár és környékének méltó megújulását célzó Visegrád Reneszánsza fejlesztési program, melynek eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá.
A rekonstrukciót a falakra veszélyes invazív növényzet eltávolítása és a 3D lézer szkenneléssel elvégzett felmérés mellett régészeti feltárások előzik meg. Tavaly az egykori királyi palota közelében találtak rá egy 700 éves, aranyozott, ruhakapocs párra, melynek tulajdonosa Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese is lehetett, ugyanis a feltárt épület feltehetően az ő házának épült.
A török hódoltság korából származó település nyomai az alsóvárban. Várkapitányság – MNM Mátyás Király Múzeum és Nemzeti Régészeti Intézet
Idén márciusban folytatódott Visegrád történetének legnagyobb szabású kutatása, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából. A munka során először a török hódoltság korából származó település nyomaira bukkantak az alsóvárban.
Előkerültek 16-17. századi kerámiák, bepecsételt pipák és egy női kozmetikumokhoz köthető ezüst készlet, valamint fémből készült lövedékek, lábvasak, csontnyelű kések, továbbá középkori érmék, oszmán-török akcsék, II. Mátyás és II. Ferdinánd dénárjai.
-
- II. Ferdinánd dénárja. Várkapitányság – MNM Mátyás Király Múzeum és Nemzeti Régészeti Intézet
-
- Egy 17. századi francia ezüst Écu megbarnult másolata. Várkapitányság – MNM Mátyás Király Múzeum és Nemzeti Régészeti Intézet
-
- Csontnyelű kések. Várkapitányság – MNM Mátyás Király Múzeum és Nemzeti Régészeti Intézet
-
- Bepecsételt pipa. Várkapitányság – MNM Mátyás Király Múzeum és Nemzeti Régészeti Intézet
-
- 16-17. századi kerámia kancsó. Várkapitányság – MNM Mátyás Király Múzeum és Nemzeti Régészeti Intézet
Érdekesség, hogy az oszmánok által használhatott épületekben többségében hamisított érmék voltak, melyek közül figyelmet érdemel egy 17. századi francia ezüst Écu megbarnult másolata. Feltártak a fellegvár kaputornyánál egy feltehetően török temetkezési helyszínt és egy ovális alakú beomlott boltozatú kemencét is, ezek az előkerült leletanyag alapján az 1680-as évek környékére datálhatók.
A régészek számára legígéretesebbnek a királyi palota szomszédságában található teniszpálya feltárása bizonyult, ahol egykor a Zsigmond király alapította ferences kolostor állt. Már az első napon megtalálták a templom maradványait, majd a főoltár előtt egy kripta is előkerült, amelyre ráomlott a szentély több mint száz darab későgótikus boltozati bordája.
-
- Egy beomlott kemence a temetekezési hely mellett.
-
- A főoltár előtt egy kripta is előkerült
A beomlott kripta törmelékei között három holttest csontmaradványa feküdt. A mellettük talált tárgyak – például egy sarkantyú és számos ólom puskagolyó – alapján, feltehetően katonák lehettek. Egy réztál volt a közelükben, amit talán védekezésre használtak, mivel felületén fegyverek által ejtett mélyedések láthatók.
Mindez arra utalhat, hogy a templom nemcsak a fosztogatásnak, hanem egy véres összecsapásnak is színhelye lehetett. Vélhetően 1544 után omolhatott be, amikor Visegrád oszmán-török kézre került, évszázadokra eltemetve a királyi vár egykori gazdagságának és pusztulásának emlékeit, melyeket a régészek ásója hozott ismét napfényre.
A Visegrád Reneszánsza program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvár és a királyi palota is megújul.
A kulturális, infrastrukturális és turisztikai fejlesztések mellett akadálymentesítik és gyalogosan bejárhatóvá teszik az épületegyüttest, összekapcsolják a várrendszer alsó és felső részeit.
A munkálatok több ütemben valósulnak meg, hogy a rekonstrukció idején is látogatható legyen a fellegvár, az alsóvár és a királyi palota egy része.
Érdemes elolvasni:
