Hogyan voltak képesek a rómaiak térképek nélkül hatalmas távolságokat megtenni?
Egy olyan korban, amikor már minden problémánkra létezik elektronikus megoldás, valószínűleg eszünkbe sem jut, hogy a rómaiak vajon hogyan voltak képesek létrehozni és fenntartani hatalmas birodalmukat a megfelelő térképek segítsége nélkül.
A Historia Militum éppen erre kereste a választ, pontosabban arra, hogyan utaztak méretarányos, vagyis olyanok nélkül, amelyeken a térképen lévő helyek távolságai arányosak voltak a valós világbeli tényleges méretükkel?
Honnan tudták a rómaiak, hogy mi merre, hány méter?
Az ókori római világból fennmaradt térképek finoman fogalmazva sem tűpontosak. Mégis, ahogy a Római Birodalom terjeszkedett, és három kontinensen átívelő utakat fektetett le, egyre több római vállalkozott hosszú távú utazásokra, és minden jel arra utal, hogy többnyire el is jutottak a tervezett célállomásra.
Az Open Culture beszámolójából kiderül, hogy ehhez nem térképeket, hanem útvonalterveket használtak, amelyek szövegesen felsorolták az út mentén fekvő városokat és a köztük lévő távolságot. A negyedik századra „az összes római főútvonalat és 225 megállóhelyet egy Itinerarium Antonini, vagyis az Antonius Pius császár útitervének nevezett dokumentumban foglalták össze”.
Lényegében ma sem csináljuk másképp
Ez a rendkívül gyakorlatias dokumentum többnyire olyan utakat tartalmaz, amelyek „nagyvárosokon keresztül haladtak, amelyek jobb lehetőségeket biztosítottak a lakhatáshoz, a vásárláshoz, a fürdéshez és az utazók egyéb igényeihez”. Ezen információk birtokában „az utazó le tudta másolni a célállomás eléréséhez szükséges konkrét távolságokat és állomásokat”.
Módszerük pedig nem tér el sokban a napjainkban használtaktól, ugyanis még ma is, mintegy 1700 évvel később, „a legtöbb ember nem használna papír alapú térképet az utazásaihoz, hanem inkább az okostelefonján a metróállomások, buszmegállók és kereszteződések listájára bontaná az útját”.
Ha esetleg megkísérelnénk átvágni egész Európán, netán körülnézni a Közel-keleten és Észak-Afrikában, elég valószínű, hogy ma is a távolságokra, a látnivalókra és az úthálózatra hagyatkoznánk, amelyhez jól jön a huszonegyedik századi eszközök segítsége.
Érdemes elolvasni:
