Volt valaha női pápa a katolikus egyház élén?
A pápa története egészen Róma első püspökéig, Szent Péterig, Jézus egyik apostoláig nyúlik vissza, azóta pedig összesen 266-an álltak a katolikus egyház élén.
Jelenleg Ferenc pápa tölti be ezt a tisztséget, akit 2013-ban választottak meg XVI. Benedek ritkának számító lemondása után. A pápák mindegyike férfi volt, és bár technikailag bármely megkeresztelt katolikus férfi lehet az egyház feje, már ez is kizárja a nők megválasztását. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az egyház szigorú hagyományai szerint az utolsó olyan vezető, akit nem bíborosi rangban lévő személyként választottak meg, VI. Orbán volt, még 1378-ban. Ez azt jelenti, hogy minden pápának először bíborossá kell válnia, nők pedig egyáltalán nem lehetnek pappá szentelve a katolikus egyházban, derül ki a History Extra beszámolójából.
De ki volt, és hogyan magyarázzák a legendás Johanna pápanőt?
Johanna pápanő ábrázolása a Nürnbergi Krónikában. Wikimedia
A középkor óta terjed a történet, hogy egy nő férfinak álcázva jutott az egyház élére, a mítosz pedig máig fennmaradt. Egy ideig az egyház is tényként kezelte a Johanna pápanőról szóló beszámolókat, azt állítva, hogy 855 és 858 között, VIII. János néven uralkodott. Valójában azonban nincs bizonyíték a létezésére, és az időrendben sem található hely, ahol elférne. IV. Leó 855. július 17-én halt meg, utódját, III. Benedeket pedig már szeptember végére megválasztották. A valódi VIII. János, aki pedig a többiekhez hasonlóan egyértelműen férfi volt, csak 872 és 882 között uralkodott.
A Johannáról szóló történet legnagyobb ellentmondása, hogy csak 400 évvel később jelent meg írásos forrásokban. Az első beszámolók két 13. századi dominikánus szerzőtől, Jean de Mailly-tól és Étienne de Bourbontól származnak. A feljegyzések szerint a 12. század elején egy nő férfinak adta ki magát, és megválasztása után csak akkor lepleződött le, amikor egy körmenet során nyilvánosan szült gyermeket. Jean de Mailly szerint a tömeg halálra kövezte, miközben lovak vonszolták végig a római utcákon.
A legnagyobb hatású forrás, amely később széles körben elterjesztette a legendát, Opavai Márton Pápák és császárok krónikája című munkája. Ő már nem az 1100-as évekre, hanem a 9. század közepére helyezte Johanna uralkodását, állítva, hogy az angol származású nő szeretőjével Athénból Rómába utazott, majd két évig, hét hónapig és négy napig ült a pápai trónon. A legenda szerint a szülés helyét ezután elkerülték a pápai körmenetek.
Szent Péter tér, Vatikán. Forrás: Wikimedia Commons/ Diliff
A 14. századtól kezdve a különböző változatok széles körben terjedtek. Egyesek szerint angol, mások szerint mainzi származású volt, a nevét pedig hol Johannának, hol Agnesnek vagy Gilbertának említették. Johanna szerepelt az olasz humanista Giovanni Boccaccio híres nőkről szóló gyűjteményében, amely mitológiai alakokat és legendás királynőket is bemutatott – tehát nem minden szereplő volt valódi történelmi személy. A reformáció idején, amikor a protestánsok igyekeztek gyengíteni a katolikus egyház tekintélyét, a történet ismét előtérbe került. Jan Hus például a konstanzi zsinaton idézte fel Johannát, hogy megcáfolja a pápai csalhatatlanságot.
A 16. században kezdték komolyan megkérdőjelezni a legenda hitelességét. Többek között Florimond de Raemond francia jogász és Onofrio Panvinio olasz barát vélekedett úgy, hogy Johanna alakja talán XII. János pápa egyik szeretőjén alapulhatott. A történet legmegalapozottabb cáfolatát David Blondel francia történész és protestáns lelkész adta 1647-es művében, amelyben részletesen megvizsgálta, hogy valóban létezhetett-e női pápa. Ekkorra VIII. Kelemen hivatalosan is eltávolította Johannát a pápák listájáról.
Ennek ellenére a legenda nem halt ki. Johanna alakja sokak szemében ma is a női egyenjogúság jelképe, akinek története annak hitelességtől függetlenül újra és újra szárnyra kel az internet korában is.
Érdemes elolvasni:
