Trumpék enyhítenek az orosz szankciókon?

Oroszország tőzsdei indexei jelentős emelkedést mutattak, miután megindultak a pletykák arról, hogy Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja enyhíteni tervezi az országra kivetett szankciókat.

Trumpék szándékosan segítenek Oroszországon?

Ez a lépés állítólag a történelmi amerikai-orosz kapcsolatok „átalakulásának” része, amely a Moszkva és Kijev közötti háború befejezését célozza. A szankciók enyhítése jelentős gazdasági előnyökkel járna Oroszország számára, mivel a nyugati szankciók 2022 óta folyamatosan szigorodtak, és különösen az energiaszektorra, az ország egyik legjövedelmezőbb iparágra fókuszáltak. Oroszország számos gazdasági kihívással küzd, beleértve a katonai kiadásokat, az inflációt és a munkaerőhiányt is, jelentette a Newsweek.

Vlagyimir Putyin és Donald Trump még 2019-ben. Vajon Moszkvának engedményeket kell tennie, hogy Washington enyhítsen a szankciókon? Wikimedia

A Moszkvai Tőzsde (MOEX) indexe az elmúlt napban több mint 3%-kal emelkedett, ami részben annak köszönhető, hogy a Trump-adminisztráció fontolóra veszi az orosz entitások és személyek elleni szankciók enyhítését, hogy javítsa a kapcsolatokat Moszkvával és véget vessen az ukrajnai háborúnak. Az elmúlt hónapban a MOEX 10%-kal nőtt, míg az év eleje óta 11.1%-os emelkedést mutat. Az RTS Index is 2.84%-kal emelkedett az elmúlt napban. A Trump-adminisztráció felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy készítsenek listát azokról a szankciókról, amelyeket esetleg fel lehet oldani. Ezeket a javaslatokat amerikai tisztviselők vitathatnák meg orosz partnereikkel a közeljövőben. Bár nem világos, hogy a Fehér Ház mit kérhet cserébe a szankciók enyhítéséért, az orosz gazdaság szempontjából ezek a lépések jelentős hatással lehetnek.

Az orosz tőzsde korábban is reagált a javuló diplomáciai kapcsolatokra. Februárban, amikor Vlagyimir Putyin és Donald Trump telefonon beszélt a háború befejezéséről, a MOEX több mint 6%-kal emelkedett. A szankciók enyhítése hosszú távon is befolyásolhatja Oroszország gazdasági kilátásait, bár a részletek és a feltételek egyelőre nem ismertek.

Európának kell elvennie Putyintól annyi pénzt, amit az USA visszaadna?

A Financial Times című brit napilap szerint Európa egyre közelebb kerül az orosz központi bank befagyasztott eszközeinek lefoglalásához. Az Európai Unió és a G7 tagállamai között régóta napirenden van, hogy a nyugati országokban elrejtett 300 milliárd dollárnyi orosz központi banki eszközt hogyan kellene felhasználni arra, hogy segítsék Ukrajnát az Oroszország elleni háborús erőfeszítések finanszírozásában.

A Financial Times forrásai szerint Európa nagyhatalmai egyre inkább támogatják az ukrajnai esetleges tűzszünetről szóló tárgyalások részeként a befagyasztott orosz állami vagyon elkobzására irányuló törekvéseket. Franciaország és Németország korábban vonakodtak attól, hogy teljes egészében lefoglalják a befagyasztott orosz központi banki milliárdokat, azonban most tárgyalásokat folytatnak szövetségeseikkel azok felhasználási módjairól, derül ki a Newsweek beszámolójából.

A brit kiadvány bennfentesei szerint francia tisztviselők javaslata az, hogy a nyugati nemzetek akkor vennék el ezeket az összegeket, ha Oroszország megszegné az esetleges jövőbeli tűzszüneti megállapodást. Ezzel kapcsolatban a szakértők úgy vélik, hogy ha a befagyasztott vagyon lefoglalását a tűzszüneti megállapodáshoz kötnék, az nyomást gyakorolna Moszkvára, hogy tartsa be azt egy esetleges megállapodásban, miközben egyúttal megvédi Kijevet.

Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök felajánlották, hogy tűzszünet esetén csapatokat telepítenének a háború sújtotta országba, de Putyinék azonnal visszadobták a lehetőséget.

Érdemes elolvasni:

• Putyin újabb észak-koreai katonákat toborozhat – szó sincs közelgő békéről?
• Zelenszkij kész aláírni az ásványkincs-megállapodást
• Trump kitiltotta Zelenszkijt a Fehér Házból