Lenyűgöző ereklyéket találtak a veszprémi érseki palota könyvtárszobájában
A veszprémi Érseki Palota északi szárnyában rejtőzik egy igazi kincs, a Koller-könyvtárszoba. Ez a barokk stílusú helyiség nemcsak a könyvek szerelmeseinek, hanem a történelem és a művészetek iránt érdeklődőknek is felejthetetlen élményt nyújt.
A Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának részeként restaurálja a könyvtárszobát, és a tervek szerint a nagyközönség is megcsodálhatja majd a kiemelt alkalmakkor, vezetett séták keretében. A könyvtár gyűjteményében főként a 16–18. századi köteteket találni, de megtalálhatók itt 19. század elejéről származó könyvsorozatok és mintegy félszáz antikva is, vagyis 1500–1600 között nyomtatott kötet. A legrégebbi darab egy 1502-ben készült könyv, amely alig néhány évtizeddel a könyvnyomtatás feltalálása után született.
A veszprémi érseki palota könyvtárának egyik legértékesebb darabja a közel ötszáz éves, 1550-es lyoni Biblia. Ez a kötet nemcsak kora, hanem tekintélyes mérete és egykori tulajdonosa miatt is egyedülálló. Valamikor a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének, Padányi Biró Mártonnak a tulajdonában állt. A főpásztor utódai, köztük a palota építtetője és a könyvtár névadója, Koller Ignác további több száz kötettel bővítették a gyűjteményt, írja a Lelépő.
Egy másik különleges darab az az 1574-es metszetgyűjtemény, amelyet egykor Koller Ignác püspök birtokolt. A mai Wrocławban kiadott kötet antik és humanista írók, tudósok síremlékeit mutatja be. Érdekesség, hogy a kötetben Janus Pannonius egykori síremlékéről készült metszet és a költő egyik epigrammája is megtalálható.
A 20. századi darabok közül kiemelkedik egy korábban a polcok közé rejtett kép, amely Habsburg Ottó trónörököst ábrázolja gyermekként. Az alkotás valószínűleg Rott Nándor püspöksége idején készült, aki a Habsburg-család trónigényét elismerve kétszer is járt a száműzött IV. Károlynál és Zita királynénál. A kép a második világháborút ezen a rejtekhelyen vészelte át, ma már az Érseki Múzeum tulajdonában van.
A Turizmus Online beszámolója szerint a könyvtárszoba a második világháború alatt megsérült, mivel 1945-ben a püspöki palotában szovjet katonakórház működött, és a katonák megrongáltak több kötetet. A helyiségben valamivel több, mint 2200 tétel kapott helyet, amelyek közül 708 a palotát építtető Koller Ignácé, 58 pedig Padányi Biró Mártoné volt. Több könyv a 18–19. század fordulójának főpásztora, Bajzáth József, valamint utódja, Rosos Pál Sándor gyűjteményéből származik.
A barokk könyvtárszoba nemcsak a kötetek miatt egyedülálló, hanem azért is, mert ez a veszprémi érseki palota egyik érintetlen része, amelyet az elmúlt 250 évben egyszer sem alakítottak át. A helyiség dísze a 18. századi aranyozott hársfa csillár, amely egyike az épület első néhány évtizedéből megmaradt kevés dísztárgynak. A szakemberek ezt használták mintaként a szomszédos metszetszalon hiányzó csillárjának pótlásához.
A Koller-könyvtárszobában a padlótól a mennyezetig impozáns polcrendszer és faburkolat látható. A várnegyed megújítása részeként a farestaurátorok aprólékos munkájának köszönhetően a helyiség megújul. Elkészült a belső ablakszárnyak és -tokok, valamint a parketta felújítása, utóbbit helyben restaurálták a szakemberek, akárcsak a helyiség bútorainak elemeit és a Koller-portré fakeretét is. A munka a végéhez közeledik, így hamarosan a több mint 2200 kötet is visszaköltözhet a helyére.
A könyvtárról és a lenyűgöző kötetekről készült képek a Lelépő és a Turizmus Online cikkeiben találhatók meg.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Charles Darwin egyik legfontosabb munkája nem az evolúcióról szólt
190 éve jelentek meg először a gőzkocsik Budapesten
Miért nem eszünk pulykatojást?
A szemünk előtt zajlik az emberi evolúció a Tibeti-fennsíkon
A Jupiter, a Naprendszer óriása, egykor kétszer akkora volt, mint most
A bálnák éneke: Megdöbbentő hasonlóság az emberi nyelv és a bálnadal között
