Mi az a műhús, és miért akarják betiltani Magyarországon még a megjelenése előtt?

A magyar kormány jogszabályban tiltaná a laboratóriumi körülmények között előállított hús előállítását és forgalmazását, megelőzve a termék hazai megjelenését. Noha az Európai Unió jelenleg sem engedélyezi a műhús (vagy más néven laborhús) értékesítését, két vállalkozás kérelme már elbírálás alatt áll az Európai Bizottságnál.

A törvényjavaslat részletei

Az Országgyűlés elé került törvényjavaslat a műhús előállítását és forgalmazását általános tilalom alá helyezné, egyedül az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználás jelentene kivételt, írja az Index. A laborhús fogalmát a javaslat az alábbiak szerint határozza meg: „állati sejtekből vagy szövetből mesterséges körülmények között, az élő szervezeten kívül izolált vagy előállított termék”.

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

Az agrárminiszter álláspontja

Nagy István agrárminiszter parlamenti felszólalásában hangsúlyozta, hogy a laboratóriumi hús veszélyezteti az emberi egészséget, a környezetet, valamint a hagyományos mezőgazdasági termelést. „Semmi sem indokolja, hogy ilyen módon hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket,” jelentette ki. A miniszter szerint ez a technológia a termőföldtől független, ami hosszútávon veszélyeztetheti a vidéki életformát és a húgazdasági struktúrákat.

Nagy István arra is rámutatott, hogy az ilyen termékek elterjedése gazdasági bizonytalanságot okozhat a húsiparban és a mezőgazdaságban, miközben az előállításuk környezeti hatásai sem teljesen ismertek. A miniszter szerint nem tudjuk pontosan, mekkora a laborhús karbonlábnyoma, és milyen hosszútávú egészségügyi hatásai lehetnek.

Etikai és közegészségügyi aggályok

A kormány több aggályt is megfogalmazott a laboratóriumi hús kapcsán. Egyrészt nem garantálható, hogy ezek a termékek hosszútávon biztonságosak a fogyasztók számára. Másrészt szerintük a műhús előállítása is állati sejtek kivételével kezdődik, ami kérdésessé teszi, hogy ez valóban állatbarát megoldás-e. Gazdasági kockázatként hozták fel azt, hogy az élelmiszeripari monopóliumok megerősödhetnek, ami a kisebb mezőgazdasági termelők rovására mehet. Emellett fontosnak tartották megjegyezni, hogy a hagyományos állattartás és a legelőgazdálkodás hozzájárul a szén-dioxid megkötéséhez, ezt a laboratóriumi termelés pedig nem pótolja.

A világ első tenyésztett hamburgerhúsa (itt még sütés nélkül) egy londoni sajtótájékoztatón 2013. augusztus 5-én. A tenyésztett hústerméket a Maastrichti Egyetem Mark Post által vezetett tudóscsoportja fejlesztette ki 250 000 euróból. Fotó: Wikimedia Commons

Az EU-ban is napirenden van a műhús engedélyezése

Jelenleg az Európai Bizottság két laboratóriumi hústermék engedélyeztetését vizsgálja. Egy francia cég laboratóriumi kacsamájat, míg egy holland vállalkozás mesterséges szarvasmarhazsírt szeretne forgalomba hozni. A magyar kormány azonban előre lépne, és már a lehetőség megjelenése előtt jogszabályban tiltaná az ilyen termékeket.

A műhús kérdése világszerte megosztja a közvéleményt. Míg egyesek fenntartható és környezetbarát alternatívának tartják, addig mások, köztük a magyar kormány is, a hagyományos mezőgazdaság, a vidék és a termőföld szerepének meggyengülésétől tartanak.

Érdemes elolvasni:

• Piacra kerül az első laboratóriumban készített hús az Egyesült Államokban
• Hatalmas pofont kapott a laboratóriumi hús az igazitól
• Egészen elképesztő utat járt be a feta sajt napjainkig