Transzatlanti kapcsolatok és geopolitikai verseny Közép-Európában 

Május 21-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adott otthont a John Lukacs Intézet (JLI) által szervezettnemzetközi konferenciának Transzatlanti kapcsolatok és geopolitikai verseny Közép-Európában címmel.

Az első panelben Michael C. Desch, a Notre Dame Egyetem Nemzetközi Biztonsági Központjának igazgatója tartott vitaindító előadást. Desch Thuküdidész A peloponnészoszi háború története című művén keresztül közelítette meg a nemzetközi politika alapvető összefüggéseit. Történelmi analógiákat alkalmazva hangsúlyozta a hatalmi dinamikák időtálló jelentőségét és az emberi viselkedésminták állandóságát. Kiemelte, hogy a felemelkedő hatalmak félelmet kelthetnek a már bejáratott hegemónokban, ezáltal növelve a konfliktus esélyét—ez a keret segítheti a jelenlegi amerikai–kínai rivalizálás megértését. Desch Thuküdidészt a realizmus korai képviselőjeként értelmezte, rámutatva arra, hogy a realista iskola máig alapvető szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatok értelmezésében.

Michael C. Desch. Fotó: Szilágyi Dénes/NKE

Az előadást panelbeszélgetés követte. Molnár Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének vezetője kifejtette, hogy az Európai Unió az orosz agresszió következtében fokozott alkalmazkodási kényszerrel néz szembe. Véleménye szerint az EU-nak túl kell lépnie a „puha hatalom” imázsán, és képessé kell válnia az erő kivetítésére is. Christopher P. Ball, a Quinnipiac Egyetem professzora gazdasági nézőpontból vizsgálta az Egyesült Államok kereskedelempolitikai irányváltásait és ezek hatásait a transzatlanti gazdasági kapcsolatokra. Rámutatott, hogy az amerikai, különösen a „MAGA” szemléletű politikai irányvonal szerint a második világháború utáni szövetségi rendszer aránytalanul osztja meg a terheket. Eszterhai Viktor, a JLI Kína és Indopacifikus Régió Kutatási Programjának vezetője a Nyugat Kína-képének változását elemezte, különösen azt, ahogyan a korábbi együttműködésre épülő multilateralizmus fokozatosan stratégiai versengéssé alakult. Felvetette a kérdést: valóban egységes-e az európai és amerikai álláspont a Kínával kapcsolatos stratégiai kérdésekben?

A második panelben Matthew Boyse, a Hudson Institute Európa és Eurázsia Központjának vezető kutatója tartott vitaindító előadást. Boyse rámutatott, hogy a hidegháborút követően Oroszország visszatért a nacionalista erőpolitika útjára, és terjeszkedő külpolitikát kezdett folytatni. Európa kezdetben óvatosan reagált, fenntartva gazdasági kapcsolatait Moszkvával, és csak a teljeskörű háború kitörése után alakult ki határozottabb nyugati válasz. Boyse szerint Oroszország hosszú távú célja a közép- és kelet-európai térség fölötti befolyás visszaszerzése. Míg Oroszország kemény hatalmi eszközökkel és hibrid hadviseléssel él, addig Kína sokkal kifinomultabb módon, infrastrukturális beruházásokon és gazdasági együttműködéseken keresztül törekszik befolyásra.

Matthew Boyse. Fotó: Szilágyi Dénes/NKE

A panelbeszélgetés során Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója hangsúlyozta, hogy Közép-Európában az energiapolitika elválaszthatatlan a nemzeti szuverenitástól. Figyelmeztetett: a kiszolgáltatottság—legyen szó orosz energiáról, kínai gyártásról vagy amerikai biztonsági garanciákról—stratégiai sebezhetőséget eredményez. Buzna Viktor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte, hogy a közép-európai országok számára stratégiai autonómiájuk megőrzése elengedhetetlen. Megjegyezte, hogy Kína egyre aktívabb szereplőként jelenik meg a térségben kereskedelmi rendezvények és partnerségi kezdeményezések révén. Jójárt Krisztián, a Svéd Védelmi Egyetem posztdoktori kutatója kijózanító képet festett Oroszország hosszú távú stratégiai gondolkodásáról. A Kreml szemszögéből a háború Ukrajnában nem pusztán regionális konfliktus, hanem a Nyugattal folytatott szélesebb konfrontáció része. Arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok NATO-szerepvállalásának csökkenése esetén Európa stratégiai egyensúlya radikálisan átalakulhat.

A konferencia másnapján, május 22-én a John Lukacs Intézet zártkörű workshopot szervezett, melynek vendége Christopher P. Ball professzor volt. Az eszmecsere informálisabb keretek között zajlott, és Donald Trump kereskedelmi és vámstratégiáit, valamint ezek transzatlanti gazdasági kapcsolatokra gyakorolt hatását vitatta meg.

A konferencia részletes beszámolója elérhető a ludovika.hu oldalon itt.

Tegnapi hír, hogy a finn-orosz határon találkoztak a NATO csapatai, részletek itt.

ez is érdekes lehet:

USS F-1: százéves tengeralattjárót találtak szinte tökéletes állapotban