Római kori sírokat tártak fel régészek a kelet-horvátországi Vinkovce (Vinkovci) központjában, az építés alatt álló piac területén, az ókori Cibalae északi nekropoliszának helyén – írta vasárnap a Jutarnji List című horvát napilap.

Cibalae Pannonia egyik jelentős római városa volt, vagyis ahhoz a római tartományi világhoz tartozott, amelyhez a mai Magyarország területének nagy része is kapcsolódott.

46 sírt találtak eddig

A feltárások során eddig 46 sírt találtak: egy falazott, 11 csontvázas és 32 hamvasztásos temetkezést. A kutatás még tart, ezért a régészek további leletekre számítanak.

A legkülönlegesebb felfedezés egy olyan sírkamra, amelyben 30-35 ember maradványai, főként koponyák és hosszú csontok kerültek elő. Hrvoje Vulic, a Vinkovci Városi Múzeum igazgatója és főmuzeológusa elmondta: a csontok elrendezése arra utal, hogy

nem járvány vagy erőszakos esemény után kialakult tömegsírról van szó, hanem régebbi sírokból kiemelt maradványokat helyezhettek át ide, hogy helyet csináljanak új temetkezéseknek.

Vulic szerint a régészek számítottak arra, hogy sírokat találnak, mivel a terület az egykori Colonia Aurelia Cibalae északi római temetőjéhez tartozott. Cibalae a mai Vinkovce helyén álló jelentős római kori város volt Pannonia provinciában, fontos útvonalak mentén feküdt, és két római császár, I. Valentinianus és Valens szülővárosaként is ismert. Hozzátette: a felfedezés jelentősége elsősorban abban áll, hogy újabb ismeretekkel szolgálhat Vinkovce római kori történetéről és temetkezési szokásairól.

Az ásatások egyik meglepetése egy kirabolatlan falazott sír volt. Az első becslések szerint abban egy 40-50 év közötti, erősebb testalkatú, legfeljebb 160 centiméter magas férfi maradványai feküdtek. A szakemberek antropológiai, radiokarbonos, stabilizotópos és DNS-vizsgálatokkal próbálnak majd többet megtudni róla és a többi elhunytról.

Ha lemaradtál volna: Ki, vagy mi szállította a legendás Stonehenge óriási kőtömbjeit a helyükre?

A sírokból több tárgyi lelet is előkerült. Az egyik hamvasztásos veremben három üvegkorsót, két üvegpoharat, egy kerámiapoharat, egy kerámia balzsamáriumot és egy mécsest találtak. Az üvegkorsók előzetes keltezés alapján a 2. századból származhatnak.

Vinkovce Horvátország egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye, ahol a település múltja mintegy nyolcezer évre nyúlik vissza. A város területén korábban is kerültek elő jelentős leletek: 2012-ben például római kori ezüst étkészlet-kincset találtak, amelyet a szakemberek a Cibalae-ban született császárokkal, I. Valentinianusszal és Valensszel is összefüggésbe hoznak.

A város régészeti jelentőségét mutatja az is, hogy Vinkovce belvárosa már 1972-ben, Horvátországban az elsők között kapott régészeti védettséget: az akkor 800 ezer négyzetméteres védett övezet ma már csaknem hatmillió négyzetméterre terjed ki.

Ha lemaradtál volna: A Biblia egyik legnagyobb rejtélye 1,6 millió év után oldódhatott meg