Bár Oroszország jelenleg Ukrajnában sem tudta elérni eredeti háborús céljait, sőt gyakorlatilag teljesen vesztésre áll, ez nem jelenti azt, hogy Moszkva feladta volna a NATO-val kapcsolatos ambícióit és nem próbálna eszkalálni, ha érdekei úgy hozzák. Gyarmati István szerint különösen egy észtországi város, Narva jelenthet komoly kockázatot a szövetség számára, ahol Putyinék azt tesztelhetik, milyen választ adna egy Krímhez hasonló provokációra a NATO és az Európai Unió.
Minden talpalatnyi földet meg kell védeni?
Talán ez lenne a legfontosabb kérdés, ha – mint azt Gyarmati István mondja – kis, zöld emberkék jelennének meg az Észtországhoz tartozó Narva környékén, miután az ottani orosz lakosság kikiáltotta a „Narvai Népköztársaságot”. Ez nem elképzelhetetlen, hisz az Érd nagyságú város lakosságának több mint 80%-a vallja magát orosz nemzetiségűnek és hasonló történet a donyecki és a luhanszki népköztársaságok kikiáltása során is 2014-ben, miután megszállták az oroszok a Krímet. Utóbbi kapcsán pedig a Nyugat semmit sem reagált.
A nagy kérdés az, hogy vajon minden talpalatnyi földért vállalni kellene-e esetleg egy eszkalálódo konfliktust a NATO-val: ez az, amit az oroszok tesztelhetnek egy ilyen akció során. Gyarmati szerint egy ilyen akció valódi célja nem maga Narva lenne, hanem a NATO reakciójának tesztelése. Ha a szövetség lassan vagy bizonytalanul reagálna, az Moszkva számára azt jelezhetné, hogy érdemes tovább feszegetni a határokat. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a Krím annexiója és a donyecki, illetve luhanszki események idején a Nyugat nem lépett fel azonnal és határozottan. Szerinte egy hasonló késlekedés most súlyos következményekkel járhatna.
Hogyan lehetne megakadályozni egy ilyen forgatókönyvet?
Gyarmati úgy véli, hogy a védekezés kulcsa a gyors és egyértelmű válasz. Szerinte már a térségben állomásozó NATO-erők is elegendőek lennének egy esetleges behatolás vagy szakadár kísérlet megakadályozására.
A szakértő hangsúlyozta: nem feltétlenül lenne szükség a teljes NATO mozgósítására. A balti államok, Lengyelország, valamint a térségben szolgáló brit és német alakulatok is képesek lennének kezelni a helyzetet, amennyiben politikai döntés születik a fellépésről. A környéken ugyanis jelenleg három NATO-dandár van, ami elegendő erőt ad egy ilyen próbálkozás lerendezésére.
Hiába a fenyegetések, Putyin újabb országot veszíthet a történelmi választás után: irány Európa és a NATO a Kaukázusban is? – képek
Nem Narva az egyetlen veszélyes terület
Gyarmati szerint más térségek is hasonló kockázatot hordoznak. Kiemelte a moldovai Transznyisztriát (Dnyeszter-menti Köztársaságot), ahol jelentős orosz erők állomásoznak most is, valamint az Oroszországot és a hajdani Kelet-Poroszországot (ma kalinyingrádi területet) összekötő, Lengyelország és Litvánia között található Suwałki-folyosót, amely régóta a NATO egyik legérzékenyebb stratégiai pontjának számít.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a NATO képes-e megőrizni hitelességét. Ha Moszkva azt érzékeli, hogy a szövetség megosztott vagy bizonytalan, az növelheti a kockázatát annak, hogy Oroszország egy korlátozott akcióval próbára tegye a nyugati védelmi rendszert.
Hogy lesz így vége az ukrajnai háborúnak? Putyin „nem látja értelmét” annak, hogy találkozzon Zelenszkijjel
Gyarmati István teljes interjúja itt hallgatható meg:
