Új adatokat tett közzé az Eurostat az Európai Unió tagállamainak gazdasági és fogyasztási helyzetéről, és ezek sem túl hízelgőek Magyarországra nézve.

Nem volt túl erős éve a tavalyi a magyar gazdaságnak

A 2025-re vonatkozó előzetes becslések alapján hazánk Lettországgal holtversenyben az utolsó helyen áll az úgynevezett tényleges egyéni fogyasztás (Actual Individual Consumption – AIC) rangsorában, amelyet az uniós statisztikai hivatal a lakosság életszínvonalának egyik legfontosabb mutatójaként használ.

A friss adatok szerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag mindössze 73 százalékát érte el 2025-ben. Bár ez az érték megegyezik a 2024-es adattal, több ország javítani tudott pozícióján. Lettország például 72 százalékról 73 százalékra emelkedett, így Magyarországgal együtt került a rangsor végére. Közvetlenül előttük Észtország található 74 százalékkal.

Mi az az AIC, és miért ennyire fontos statisztikai mutató?

Az AIC nem csupán azt méri, hogy az emberek mennyi terméket vásárolnak vagy milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe saját jövedelmükből. A mutató figyelembe veszi azokat a közszolgáltatásokat is – például az egészségügyet és az oktatást –, amelyeket az állampolgárok adóforintjaik révén finanszíroznak. Az összehasonlítás vásárlóerő-paritáson történik, vagyis kiszűri az egyes országok eltérő árszínvonalának hatását.

A régiós összevetés különösen kedvezőtlen képet fest Magyarországról. Míg a lengyel háztartások fogyasztása már az uniós átlag 88 százalékát éri el, Litvánia 87, Szlovénia pedig 86 százalékon áll. Az elmúlt években több közép- és kelet-európai ország is megelőzte Magyarországot, amely egyre inkább leszakadni látszik a térség sikeresebb gazdaságaitól, derült ki a Portfolio beszámolójából.

Mik az emögött álló okok?

A szakértők szerint a gyenge fogyasztási teljesítmény mögött több tényező állhat. Magyarországon a GDP jelentős része beruházásokra fordítódik, miközben a háztartások jövedelmi helyzete és vásárlóereje elmarad az uniós átlagtól. Emellett a lakosság hitelfelvétele és fogyasztási aktivitása is visszafogottabb, mint számos más európai országban.

Az Eurostat a gazdasági fejlettséget mérő egy főre jutó GDP-adatokat is közzétette. Ebben a mutatóban Magyarország valamivel jobb helyzetben van, de továbbra is az EU alsó harmadába tartozik. A magyar egy főre jutó GDP 2025-ben az uniós átlag 76 százalékát érte el, ami a 23. helyre volt elegendő a 27 tagállam között.

Ez is érdekelhet: Sorra dönti a csúcsokat a forint, mi áll a háttérben és lehet-e újabb fordulat?

Egyes szomszédaink már lehagytak minket

Románia és Horvátország már előttünk jár, miközben Szlovákia, Lettország, Görögország és Bulgária maradt csak mögöttünk. A legmagasabb fogyasztási szintet továbbra is Luxemburgban mérték, ahol a mutató az uniós átlag 145 százalékát érte el.

A leggazdagabb országok között Németország, Hollandia és Ausztria is az élmezőnyben szerepel, ami jól mutatja a különbséget az EU nyugati és keleti tagállamai között.

Olvass tovább: Forradalmi magyar újítás érhető el a Revoluton, de elfelejtettek róla szólni