Ahogy a vízminőség egyre javul, növekszik azon nagyvárosok száma, ahol a folyó ismét a lakosság számára kedvelt kiránduló- és fürdőcélpont lehet, nem pusztán a panoráma része. Budapesten 1973-ban tiltották be a fürdőzést a Dunába, ma azonban már három Duna-strand is működik. De visszatérhetnek-e a Parlament, pesti palotasor, vagy Gellért-hegy előtt működő Duna-furdők, amelyekben dédszüleink, ükszüleink még fürödhettek a múlt század elején?
Budapest azért tartozik a világ legszebb panorámájú nagyvárosai közé, mert izgalmasan szeli ketté a Duna hatalmas folyama, melyen turistahajók siklanak, motorcsónakok köröznek, a városlakók pedig nap mint nap gyönyörködhetnek benne az egyik hídról vagy rakpartról is. Ám megmártózni csak déd- vagy ükszüleink tudtak benne, például a Parlament előtt található hatalmas, favázas strandon.
A Duna a budapesti mindennapi élet része volt
Mem is olyan régen a folyó sokkal több volt egyszerű látványelemmél. A budapestiek itt fürödtek, sportoltak, találkoztak, sőt még a nyári hőség elől is a Dunába menekültek. Még azok a művészek is a Duna-fürdőkbe jártak, akiknek a nyári szezonban is játszaniuk kellett és nem mehettek le a balatoni nyaralókba.
A 19. század elején a fürdőzés már a fővárosi élet természetes része volt. Az első ismert pesti Duna-fürdőről 1788-ból maradt fenn feljegyzés, majd sorra jelentek meg a folyóra épített fauszodák és fürdőházak. A szezonális létesítmények májustól szeptemberig fogadták a vendégeket, a nyár végén pedig szétszerelték vagy elvontatták őket, hogy tavasszal újra életre keljenek.
1836-ban megnyílt az első nyilvános fővárosi fürdő, ugyanebben az évben pedig az első nyílt vízi úszóversenyt is megrendezték a Dunán, egészen Csepelig szelve a habokat. Az esemény később az egész várost átszelő úszókirándulássá nőtte ki magát, amely évtizedeken át népszerű hagyomány maradt, írja a Heti Fortepan hírlevele.
Művészek, munkások, gyárigazgatók a Dunában
A dunai fürdőzés igazi aranykorát a 20. század első felében, a húszas és a harmincas években élte. Volt idő, amikor egyszerre kilenc folyami uszoda működött Budapesten, és az 1930-as évek végére a strandok száma tovább nőtt. Az egyik legkedveltebb hely a Margit-szigettel szemben kialakított Duna-strand volt, ahol homokos partszakasz, kabinok, büfé és kellemes környezet várta a vendégeket. A korabeli beszámolók szerint a budapesti művészvilág számos ismert alakja is rendszeresen itt töltötte a nyári napokat.
A dunai strandolás sokáig elsősorban a tehetősebbek kiváltsága volt, hiszen a legtöbb helyen belépőt kellett fizetni. A szegényebbek a város távolabbi partszakaszain kerestek felfrissülést, gyakran veszélyes körülmények között. A helyzeten változtatott a Palatinus elődjének megjelenése 1919-ben, majd a Kopaszi-gátnál létrehozott ingyenes strandfürdő, amely már szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé tette a dunai fürdőzés élményét.
A szennyezett Dunában már nem lehetett fürdeni
A második világháború azonban véget vetett ennek a korszaknak. A fürdők súlyosan megrongálódtak, a vízminőség romlása és a növekvő hajóforgalom pedig fokozatosan ellehetetlenítette működésüket. Az utolsó folyami uszoda 1949-ig tartott ki a Palatinus mellett, a Margit-szigetről lejáratot biztosítva, majd 1973-ban a főváros teljesen betiltotta a dunai fürdőzést.
Az elmúlt években azonban nagyot fordult a történelem kereke. A Duna vízminősége fokozatosan javul, nyíltvízi úszóink például már a párizsi olimpiára is a Dunában készülhettek, ami nagy versenyelőnyt jelentett számukra. Az ötödik helyen célba érő Fábián Bettina, valamint a történelmi sikert elérő – olimpiai bajnok Rasovszky Kristóf és bronzérmes Betlehem Dávid – egyaránt megerősítették, hogy a dunai edzések alapvetően járultak hozzá a Szajna meghódításához.
Ezt olvastad már? Megnyílt Budapesten a legendás milánói Pasticceria Cova első magyarországi cukrászdája – videó
Nyitva az ingyenes Duna-strandok a fővárosban és továbbiak jöhetnek
Az elmúlt években újra megjelentek a kijelölt szabadstrandok is a Dunán. Jelenleg három ilyen üzemel: a Római-parti Plázs június 19. és augusztus 23. között látogatható ingyenesen. A Kopaszi-gátnál a Flava beach kínál ingyenesen homokos partot és fürdőzési lehetőséget számos más, fizetős szolgáltatással együtt (pl. SUP-bérléssel).
Emellett az Árasztó-parton nyílt tavaly szabadstrand, egy bójákkal elválasztott vékony, part menti sávban mártózhatunk itt meg. Ezt a strandot a BGYH működteti a Valyo – Város, folyó Egyesület segítségével.
És ha már Valyo. Ők a motorjai annak is, hogy újranyissanak a Duna belvárosi szakaszain is – a szállodahajók helyén is akár – a múlt század húszas, harmincas éveiben népszerű Duna-fürdők. Összesen 49 potenciális helyszínt azonosítottak (ezek egyike volt az Árasztó-part, ahol már meg is valósult), a hivatalos tervezési és megvalósíthatósági folyamatok elindultak többek között Vitézy Dávid segítségével, akinek javaslatára döntött erről a Fővárosi Közgyűlése. Vitézy azóta miniszter és nagy támogatója a projektnek. Ha pedig minden jól megy, akkor néhány éven belül megnyílhat az első belvárosi folyami uszoda is, erről a Világgazdaság írt e hó elején.
Szakemberek ennek kapcsán lehetséges helyszínként a Margitszigetről, a Jane Haining rakpartól, a Margitsziget budai oldaláról, illetve az Óbudai-szigetről beszélnek.
A világ legjobbjait rangsorolták, Magyarország vitte el az első két helyet
