Az Orbán-kormány pontosan tisztában volt a Velencei-tó nehéz helyzetével, ám még a területért felelős miniszteri biztost sem érdekelte annyira a téma, hogy felemelje a szavát, inkább betonba öntötték a milliárdokat a parton. Még tervek sem készültek a hosszú távú megoldás érdekében, miközben idén nemcsak rekordalacsony a vízállás, de gyakorlatilag annyira kiszáradhat a meder, hogy a tó egymástól független vízfelületekre eshet szét hamarosan. Szemünk előtt tűnik el az egyik magyar turistaparadicsom, pedig megmenthettük volna, legalább is szakértők szerint.
Történelmi mélyponton a Velencei-tó vízszintje
Tegnapi hír volt, hogy a Velencei-tó vízszintje Agárdnál 49 centire apadt, miközben egyébként valahol 130 és 170 centi között kellene lennie. Ám évek óta nincs ilyen magas vízállás, a mostani annyira extrém alacsony, hogy a hajóforgalmat például már le is állították. Az extrém meleg további jelentős párolgási veszteséggel jár majd, miközben sem a vízgyűjtő területről, sem máshonnan nem remélhető utánpótlás a forró nyári hónapokra.
Az RTL Híradó beszámolója szerint csak néhányan lézengenek a parton, aki bemerészkedik a vízbe, az is arra panaszkodik, hogy elképesztően meleg a tó. A csatorna saját mérése szerint csupán néhány fokkal alacsonyabb a sekély víz hőmérséklete, mint a környező levegő: egyes helyeken akár 37 fokos is lehet. Szakértők szerint 2024-hez képest mintegy 4 fokot melegedett a tó vize, beindult az algásodás, ami a vízminőséget is rontja. A vendéglátósok pedig arra panaszkodnak, hogy még télen is többen voltak.
Meg lehetett volna menteni a tavat és a környékbeli vállalkozásokat, lakókat
A Válasz Online június közepén közölt hosszabb cikket a Velencei-tó nehézségeiről, amely szerint már a 2020-as évek elején látszódott, hogy nagy a baj, mégsem történt semmi. A felelős kormánybiztos semmit sem tett a tóért, mert nem érdekelte civilek szerint a tó sorsa, mint ahogyan a kormányt sem. Bár a Velencei-tó időszakosan ki szokott száradni és ehhez az élővilág alkalmazkodni is tud, a környező, turizmusra épülő vállalkozások nem. A beavatkozás ezért társadalmi-gazdasági okok miatt lenne szükséges.
Természetes folyamatok biztosan nem fogják helyreállítani a Velencei-tó víztömegét. A tó vízszintje 130 és 170 centi között kellen ingadozzon, ám erre nem volt példa évek óta, mégsem történt semmi. Emiatt a történelmi hőmérsékletcsúcsokat döntő, forró nyár végére akár 30 centire is apadhat a tó, aminek következtében több kisebb, egymástól független víztestre válhat majd szét. A történelmi vízszintcsökkenés következtében az általunk korábban ismert tó megszűnhet és nagyjából Aral-tó szerű átalakuláson mehet keresztül.
Be kellene terelni a tóba minden vízfolyást
A Válasz Online szerint a vízpótlásra többféle megoldás lehet, ám a helyzetet nehezíti, hogy a Velencei-tavat senki sem kutatja olyan mélységében, mint például a Balatont. Ennek következtében nem készült és nincs is olyan tudás, ami alapján a kérdést a maga komplexitásában lehetne megvizsgálni, hosszú ideig tartó előkészítésre volna tehát szükség a megalapozott döntéshez.
A cikk szerint azonban addig is lehetne tenni egyet és mást. Például a tó vízgyűjtő területén lévő összes vízfolyást be lehetne terelni a tóba, ami korábban félig-meddig meg is valósult, ám az „ideiglenes vízkormányzó műtárgyak” többsége ereszt, így értékes víz megy veszendőbe (igaz, közben táplálja a környék vizes élőhelyeit).
Új látványosság születik Magyarországon: teljesen kiszáradhat nyáron a Velencei-tó, 1 perces videón a döbbenetes helyzet
Nem olyan költséges megoldások, mint a presztízsberuházások
Abból az 51 milliárd forintból, amit egy hatalmas, luxusszínvonalú kajak-kenu akadémia felépítésére fordított az Orbán-kormány, már sokkal komolyabb fejlesztéseket lehetett volna megvalósítani a vízszint stabilizálása érdekében. Többek között ennyi pénzből el lehetett volna végezni az összes tóba tartó árok, vízfolyás karbantartását, hogy tényleg minden lehetséges víz a tóba kerüljön.
Nagyjából kétmilliárdos tétel lenne a gárdonyi és csákvári víztisztító telep kibocsátásának bevezetése a tóba. Különösen az előbbi jelentene jelentős, látványos vízpótlást. A két telep összesen 2,08 millió m³/év tisztított szennyvízzel növelhetné a tó vízkészletét, ami 8,7 cm/év-vel növelné a vízállást. Ha 2021 óta működne, most nem kellene a Velencei-tó részleges kiszáradásáról beszélni. A fejlesztéshez szükséges összeg pedig messze elmarad az akadémia építési költségeitől.
Végleges megoldást a Duna vizének bevezetése jelentené, amire két vázlat is készült, igaz, ennek bekerülési költsége 150-255 milliárd forint volna. Ennek kapcsán jegyzi meg a cikk szerzője, hogy a vélhetően soha ki nem használt mohácsi Duna-híd költsége ennek több mint kétszerese volt. Tehát ha szándék lett volna, már készen lenne.
Most is alkalmas a kikapcsolódásra a Velencei-tó
Az Élhető Velence Egyesület szerint a tó most is számos kikapcsolódási lehetőséget kínál, hisz lehet kerékpározni, sétálni, a környező településeken számos program és rendezvény van, lehet bort kóstolni és a helyi gasztronómiai különlegességeket megízlelni. Emellett külön jelezték, hogy továbbra is alkalmas a tó vize sportolásra: „csónakázásra, kajakozásra, SUP-ozásra, valamint a kijelölt strandokon pancsolásra és fürdőzésre is.” Ám a tó megmentése érdekében valóban sürgős lépésekre van szükség. Bejegyzésükhöz az alábbi képet is mellékelték:
