Hétfőn az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás – írta szombaton Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök.
Ha aláírja az alkotmánymódosítást a köztársasági elnök, akkor véget ér a mandátuma
Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésezésének folytatását, újabb összehívását a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint szerdán kezdeményezte. A miniszter azt írta, hogy a rendkívüli ülés megtartása az alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslat mielőbbi megtárgyalása és elfogadása érdekében szükséges. Indoklása szerint a döntés elhalasztása késleltetné a tervezett alkotmányos és intézményi változások végrehajtását, valamint az azokhoz kapcsolódó jogalkotási feladatok megkezdését.
Az alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot múlt szombaton nyújtotta be Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésnek. A módosítás elfogadásával a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik – közölte aznap Facebook-oldalán a kormányfő.
Mi történik, ha Sulyok Tamás nem írja alá?
Ebben az esetben az Alaptörvény módosítása nem lép hatályba, viszont Magyar Péter miniszterelnök szerint megindítható ellene a megfosztási eljárás. Mivel a magyar jogrendben a köztársasági elnök nem felelősségre vonható az Országgyűlés által (interpellációval, stb.), így csupán ezen eljárás alkalmazásával váltható le. Megfosztási eljárás két esetben indítható a mindenkori magyar köztársasági elnök ellen:
- Az Alaptörvény vagy más törvény szándékos megsértése a tisztség gyakorlásával összefüggésben;
- Szándékos bűncselekmény elkövetése esetén.
Az eljárás megindítását az országgyűlési képviselők legalább ötöde kezdeményezheti, majd az Országgyűlés kétharmados többséggel, titkos szavazással dönt az eljárás megindításáról. Amint erről az Országgyűlés dönt, a köztársasági elnök nem gyakorolhatja jogköreit, azokat az Országgyűlés elnöke, jelenleg a tiszás Forsthoffer Ágnes veszi át.
Mindez egyben azt is jelenti, hogy ebben az esetben Forsthoffer aláírhatja a Sulyok által visszautasított alaptörvény-módosítást, tehát Sulyok Tamás tisztsége ezzel megszűnik.
A rendszerváltás óta nem vezettek még végig sikeres megfosztási eljárást, mert erre nem volt szükség. A fideszes többség által megválasztott Schmitt Pál és Novák Katalin is lemondtak Orbán Viktor jelzésére, a korábbi elnökök pedig kitöltötték mandátumukat, hiába volt ellentét például Göncz Árpád és Orbán Viktor első kormánya, vagy Sólyom László és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök között.
Lejártak a határidők
Magyar Péter már a kampányban és az április 12-i választási győzelem estéjén is jelezte, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök távozását várja. Április 15-én fel is kereste Sulyok Tamást és a Sándor-palotában személyesen kérte az államfő lemondását. Sulyok Tamás a találkozó után azt közölte, hogy megfontolja Magyar Péter érveit.
Április 20-án, a Tisza Párt parlamenti frakciójának megalakulása után Magyar Péter május 31-ig adott határidőt az államfőnek és más, általa az előző rendszer politikai kiszolgálóinak tartott közjogi vezetőknek az önkéntes távozásra.
Magyar Péter május 9-én, az Országgyűlés megalakulásakor első miniszterelnöki beszédében ismét lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, indoklása szerint az államfő nem töltötte be megfelelően a nemzet egységét és az alkotmányosságot védő szerepét. Május 17-én a miniszterelnök a Facebookon szólította fel a köztársasági elnököt a távozásra. Sulyok Tamás május 29-én a Velencei Bizottsághoz fordult és nemzetközi alkotmányjogi állásfoglalást kért a közte és a kormány között kialakult konfliktus, valamint az eltávolítására irányuló törekvés ügyében.
Május 31-én este Sulyok Tamás videóüzenetet tett közzé, amelyben tudatta, hogy továbbra is betölti a köztársasági elnöki tisztséget, és gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit. Erre válaszul Magyar Péter azt írta a közösségi médiában, hogy Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. „Gyereknapon is csak a havi 6,3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett” – fogalmazott.
Alkotmánymódosítás a leváltás érdekében
Másnap reggel a miniszterelnök az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a Sándor-palotában az államfőt, majd bejelentette: módosítják az Alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében. Június 9-én az ATV Egyenes beszéd című műsorában Magyar Péter arról beszélt, hogy még egyszer meg fogja keresni Sulyok Tamás köztársasági elnököt és négyszemközti találkozót kezdeményez a lemondása érdekében.
Két nappal később Sulyok Tamás indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (Ab) az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére. Az Alkotmánybíróság elnöke azonban levette a testület június 19-i teljes ülésének napirendjéről az ügyet.
A köztársasági elnök alaptörvény értelmezésére irányuló indítványával kapcsolatban ugyanis hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be, így ebben az ügyben a teljes ülés nem volt határozatképes. Magyar Péter szerint ezzel az Alkotmánybíróság tagjai kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az Alkotmánybíróság elnökének is távoznia kell.
Az Amnesty International szerint tisztességes eljárás kell
Magyar Péter június 22-én az Országgyűlésben napirend előtt elmondott beszédében közölte: kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbíztatásának megszüntetését a Tisztítótűz-művelet részeként. „Az alaptörvény módosításának hatályba lépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, pont” – fogalmazott Magyar Péter. Az Amnesty International Magyarország aznap közölte, hogy szerintük Sulyok Tamás köztársasági elnöknek távoznia kell hivatalából, de csak tisztességes eljárás után; a kormány által választott megoldás „nincs rendben”.
A miniszterelnök aznap a 444.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy az új köztársasági elnöknek azzal a tudattal kell vállalnia a megbízatását, hogy az jó eséllyel akár ideiglenes is lehet. A kormány június 22-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta az alaptörvény 17. módosítását.
Új kutatás: az életben maradásért küzdhet Orbán és a Fidesz, sok egykori fideszes fordított hátat, ráadásul Magyar Péter tegnap újabb győzelmet aratott
Sulyok Tamás július elején tárgyalt a Velencei Bizottság delegációjával, pár nappal később a testületnek küldött angol nyelvű beadványát is nyilvánosságra hozta a Sándor-palota.
A Fidesz szerint a jogállam szétverése történik
Közben Áder János volt köztársasági elnök alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjának július 2-i epizódjában. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, korábbi kormányfő pedig úgy reagált, hogy az önkényuralom felé tart a Tisza-kormány.
Magyar Péter július 4-én jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó, 12 pontból álló javaslatot. Július 9-én „Stop önkény!” címmel tüntettek a Fidesz és a KDNP szervezésében a Sándor-palotánál a „tiszás önkényuralom kiépítése” és Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása ellen. A demonstráción Áder János volt köztársasági elnök arról beszélt: a magyar jogállam szétverését jelenti az alaptörvény Tisza-kormány által tervezett módosítása.
Kiemelt kép: Magyar Péter és Sulyok Tamás az április 12-i választások után. Forrás: Facebook/Dr. Sulyok Tamás
Ezt olvastad már? Megsemmisítették a feljegyzéseket, vagy soha nem is volt ilyen? Nincs nyilvántartás Orbán hivatalos programjairól
