A magyar jegybanki alapkamat ismét csökkenhet kedden, július 21-én, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa megtartja következő kamatdöntő ülését. Az elemzők széles körben várnak egy 25 bázispontos csökkentést, amely az alapkamatot 6%-ról 5,75%-ra mérsékelné. A döntés fokozatosan enyhítheti a finanszírozási feltételeket a háztartások és vállalkozások számára, bár a befektetők figyelni fogják a magyar forintra nehezedő esetleges nyomást is.

A keddi ülés az MNB korábban bejelentett 2026-os ütemtervének része, nem pedig rendkívüli ülés. A hivatalos döntés a Monetáris Tanács szokásos kamatdöntő ülése után várható.

Várhatóan 5,75%-ra csökken a magyar alapkamat

A Portfolio által megkérdezett összes elemző arra számít, hogy az MNB 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot. A medián előrejelzés szerint a kamat 2026 végére 5%-ra csökkenhet, bár az egyéni előrejelzések 3,75% és 5,5% között mozognak.

A várható lépés folytatná a júniusban megkezdett enyhítési ciklust, amikor a jegybank 6,25%-ról 6%-ra csökkentette az alapkamatot. Akkor Varga Mihály, az MNB elnöke jelezte, hogy további negyed százalékpontos csökkentések következhetnek júliusban és augusztusban.

A legfrissebb inflációs adatok támogatják az újabb csökkentést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak júniusban 1,7%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbihoz képest, míg májushoz képest nem változtak.

Ahogy a Pénzcentrum összefoglalójában megjegyezte, az alacsony infláció, a viszonylag stabil forint és Magyarország pénzügyi kockázatának javulása lehetőséget ad a jegybanknak a kamatcsökkentésre. Azonban a Közel-Keleten fellángoló geopolitikai feszültségek miatt az MNB óvatosabb hangnemet üthet meg a monetáris enyhítés következő lépéseinek tárgyalásakor.

Mit jelenthet a döntés a magyar gazdaság számára?

Az alacsonyabb magyar alapkamat fokozatosan csökkentheti a finanszírozási költségeket a gazdaság egészében. A kereskedelmi banki hitelkamatok nem feltétlenül csökkennek azonnal vagy ugyanannyival, de az alapkamat tartós csökkenése végül olcsóbbá teheti a vállalati hiteleket, jelzáloghiteleket és más hitelformákat.

A vállalatok számára az alacsonyabb hitelköltségek támogathatják a beruházásokat, a terjeszkedést és a munkahelyteremtést. A változó kamatozású hitelekkel rendelkező háztartások is idővel profitálhatnak, míg a lakásvásárlók kedvezőbb finanszírozási feltételeket tapasztalhatnak, ha a bankok továbbadják az alacsonyabb kamatokat az ügyfeleknek.

Azonban nem mindenki számára lesznek teljesen pozitívak a hatások. A megtakarítók alacsonyabb hozamot kaphatnak a betéteken és más alacsony kockázatú, kamatfüggő befektetéseken. Az MNB-nek biztosítania kell, hogy a kamatcsökkentések ne élesszék fel az inflációt a kereslet túl gyors ösztönzésével.

Ezért a bank kommunikációja a keddi döntés után fontosabb lehet, mint maga a széles körben várt 25 bázispontos lépés. A befektetők útmutatást keresnek arra vonatkozóan, hogy augusztusban várható-e újabb csökkentés, és hogy az enyhítési ciklus folytatódhat-e ősszel.

Gyengülhet a forint?

A kamatcsökkentések nyomást gyakorolhatnak egy valuta értékére, mivel csökkentik az adott valutában denominált eszközök hozamát. Azonban a Portfolio és a Pénzcentrum által idézett elemzők nem várják, hogy a keddi döntés önmagában éles forintgyengülést okozna.

Még az 5,75%-ra történő csökkentés után is Magyarország erősen pozitív reálkamatot tartana fenn a legfrissebb 1,7%-os inflációs adat fényében. Az ország alapkamatja régiós szinten is viszonylag magas maradna, segítve a forintban denominált befektetések vonzerejének megőrzését.

Az elemzők úgy vélik, hogy a forintnak korlátozott a további jelentős felértékelődési lehetősége, de a jelenlegi körülmények között a gyengülésnek is van egy felső határa. Az árfolyamot valószínűleg nemcsak az MNB, hanem a nemzetközi energiaárak, a geopolitikai kockázatok, Magyarország fiskális helyzete és a befektetői bizalom is befolyásolni fogja.

Ahogy írtuk az elemzésben, erősen gyengül a forint – mi jöhet ezután?

Vita a kamatdöntések meghozatalának módjáról

A közelgő döntés egy szélesebb vita közepette zajlik a Monetáris Tanács összetételéről. A Portfolio véleménycikkében Bokor László közgazdász azt állította, hogy 2013 óta szinte eltűnt a külső tanácstagok közötti látható nézeteltérés.

Szavazati jegyzőkönyvek elemzése alapján a külső tagoknak a jegybankelnök álláspontjával szembeni ellenállása 2013 márciusa előtt átlagosan 31%-ról 4%-ra csökkent. Bokor javasolta, hogy a külső tagokat nyílt pályázati eljárás keretében válasszák ki, és az MNB vezető közgazdásza is kapjon helyet a tanácsban. Ezek a szerző reformjavaslatai, nem pedig a kormány vagy a jegybank által bejelentett tervek.

A piacok számára azonban az azonnali kérdés továbbra is a magyar alapkamat jövőbeli alakulása. Az 5,75%-ra történő csökkentés nagyrészt be van árazva; a döntő jelzés az lesz, hogy az MNB szerint az alacsony infláció és a pénzügyi stabilitás lehetőséget ad-e további enyhítésre anélkül, hogy veszélyeztetné a forintot.

Ha lemaradtál: 2030 helyett évekkel később vezetheti be Magyarország az eurót