A magyar kormány megerősítette: az M3-as metró régóta várt északi bővítésének finanszírozása sínen van, így végre meghosszabbíthatják a legforgalmasabb metróvonalat.
A jó hírt szerdán osztotta meg Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a kormány új Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervének sajtótájékoztatóján. A projektet az Európai Unió forrásaiból fogják finanszírozni.
A bővítés az M3-as metróvonalat a jelenlegi északi végállomásáról, az Újpest-központtól a Rákospalota-Újpest vasútállomásig viszi tovább, új kapcsolódási lehetőséget teremtve az elővárosi vasúti szolgáltatásokkal.
Karácsony: Ez egy „történelmi nap”
A bejelentésre reagálva Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely a Facebookon azt írta: „Történelmi nap ez a magyar közösségi közlekedés történetében!”. Elmondta, hogy a főváros régóta hangoztatta, hogy egyetlen hétéves uniós költségvetési ciklus sem telhet el jelentős metróberuházás nélkül Budapesten.
Karácsony bírálta a korábbi Orbán-kormányt is: véleménye szerint politikájuk értékes időt és forrásokat vesztegetett el, de hozzátette, hogy az új kormány „megmentette, ami még menthető” azzal, hogy uniós finanszírozást szerzett a közlekedési projektekhez.
Már készen állnak a tervek a további bővítésre
A főpolgármester szerint már részletes tervek készültek az M3-as metróvonal Káposztásmegyerig történő meghosszabbítására, amely Budapest egyik legnagyobb lakónegyede. Ugyanakkor elmondta, hogy a jelenlegi pénzügyi és időbeli korlátok miatt egyelőre csak az első szakasz valósítható meg Rákospalota-Újpestig.
Karácsony ennek ellenére jelentős előrelépésnek nevezte a projektet, mivel az összehangolható a tervezett elővárosi vasútfejlesztésekkel, javítva a kapcsolódási lehetőségeket mind a budapestiek, mind a környező településekről a fővárosba ingázók számára.
A szélesebb vasúti modernizációs program része
A metróbővítés a kormány újonnan bejelentett 10 éves vasúti beruházási programjának része, amely körülbelül 3 550 milliárd forint (9,7 milliárd euró) értékű. Olvass róla bővebben itt!
Az M3-as metróvonal bővítése mellett a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv új InterCity vonatokat, a budapesti HÉV új flottáját, állomásmodernizációs projekteket, a repülőtéri vasúti összeköttetés előkészítését és a Magyarországon átívelő főbb vasúti folyosók fejlesztését is tartalmazza.
A kormány szerint a program célja Magyarország vasúti hálózatának modernizálása és a nemzeti és budapesti közlekedési fejlesztések közötti együttműködés erősítése.
Ha lemaradt volna: Jön Magyarország történetének egyik legnagyobb vasútfejlesztése: 3550 milliárd forintból újulhat meg a MÁV és a HÉV
Elindul a Gubacsi vasúti híd fejlesztése is
A kormány döntött: elindul a Gubacsi vasúti híd 31 milliárd forintos fejlesztése, amely a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egyik fontos beruházása – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter és Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Budapest 9. számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselője szerda délután a Facebookon.
A bejegyzés szerint néhány hónapja azért készített videót a Gubacsi hídon Kátai-Németh Vilmos, mert „a vonatokat is gyorsabban le lehetett futni, mint ahogy áthaladtak rajta”, de most a kormány döntött a híd fejlesztéséről.
A hídon 2014 óta óránként 5 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben, pedig ez Magyarország egyik legfontosabb tehervasúti kapcsolata, ahol az ország teljes vasúti áruforgalmának 10-15 százaléka halad át – írták a miniszterek.
A tájékoztatás szerint 2026 végétől új vasúti híd épül, amivel 2029 végére megszűnik az ország egyik legfontosabb vasúti szűk keresztmetszete, javul a Csepeli Szabadkikötő és a konténerterminálok kiszolgálása és ezzel több áru kerülhet közútról vasútra, csökkentve a térség közúti terhelését. Emellett megkezdik a Gubacsi híd közúti részének és a Corvin csomópont fejlesztésének előkészítését is.
A bejegyzésekben kitérnek arra: a Gubacsi híd felújítása „jóval több, mint egy hídépítés vagy felújítás”, mert „annak a szemléletváltásnak a szimbóluma, hogy a vasútrombolás évei után ismét a valódi vasútfejlesztések és a hosszú távú építkezés időszaka következik Magyarországon”.
