A magyar kormány új törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentnek, amely lehetővé tenné a kommunista ügynökakták eddigi legátfogóbb nyilvánosságra hozatalát, teljesítve ezzel azt az ígéretet, amelyet az ország több mint három évtizeddel ezelőtti demokratikus átmenete óta nem valósítottak meg.

A kormány közleménye szerint a jogszabálytervezetet egy nyilvános konzultáció után véglegesítették, és célja, hogy a korábbi részleges intézkedéseket egy teljesen új jogi keretrendszerrel váltsa fel, amely a kommunista diktatúra titkosszolgálatai által létrehozott dokumentumok nyilvánosságra hozatalát szabályozza.

A kormány nagyobb átláthatóságra törekszik az ügynökakták megnyitásával

A kabinet azzal érvel, hogy a korábbi kormányok többször is megpróbálták feltárni a kommunista korszak állambiztonsági apparátusának tevékenységét a rendszerváltás óta, de egyik kezdeményezés sem bizonyult sem átfogónak, sem pedig sikeresnek.

Azt mondták, hogy az informátorok személyazonosságának és tevékenységének titokban tartása, akik ártatlan állampolgárokat figyeltek meg, aláásta a közbizalmat az állami intézményekben és a politikusokban. A kormány fenntartja, hogy az ország múltjával való szembenézés és a közintézmények átláthatóságának biztosítása a jogállamiságon alapuló demokratikus állam alapvető pillérei.

A javaslat szerint a jogszabály célja a közbizalom helyreállítása, a kommunista rezsim áldozatainak erkölcsi jóvátétele és a történelmi megértés elmélyítése az ügynökakták lehető legszélesebb körű nyilvánosságra hozatalával.

A történeti levéltárak széles körben elérhetővé teszik a dokumentumokat

A törvényjavaslat egyik kulcseleme az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kibővített szerepe. Az intézmény feladata lenne, hogy a korábban titkosított dokumentumokat a legegyszerűbb és legszélesebb körben elérhetővé tegye.

A nyilvános hozzáférés megkönnyítése érdekében a kormány egy dedikált online platformot tervez indítani, ahol az ügynökakták dokumentumai digitálisan kereshetők és megtekinthetők lesznek. A Parlament már jóváhagyta a feltárási folyamat előkészítő intézkedéseit korábbi jogszabályok révén. Az újonnan benyújtott törvényjavaslat célja a teljes folyamat szabályozása a közzétételtől az adatvédelemig.

A nyilvánosságra hozatal több szakaszban történik

A kormány egy ütemtervet is felvázolt az ügynökakták közzétételére. Az elsőként nyilvánosságra kerülő dokumentumok várhatóan a „hatos kartonok” és a hírhedt mágnesszalagos archívumok lesznek, röviddel az 1956-os magyar forradalom 70. évfordulója előtt.

A hatos kartonok információkat tartalmaznak az informátorok beszervezéséről a kommunista korszak megfigyelő hálózatába. Eközben a mágnesszalagok 1990 januárjában készült digitális másolatok, amelyek több állambiztonsági adatbázist tartalmaznak:

  • a G adatbázis, amely operatív nyilvántartásokat tartalmaz;
  • az H adatbázis, amely az informátorok hálózati nyilvántartását tartalmazza; és
  • a K adatbázis, a Központi Kémelhárítási Nyilvántartás.

A kormány szerint ezek az adatbázisok akkoriban rendszerezés nélkül kerültek mágnesszalagokra. Az év hátralévő részében a hatóságok fokozatosan tervezik közzétenni a megmaradt B dossziékat, amelyek tartalmazzák a beszervezési aktákat, a beszervezett személyek értékelését, a hálózathoz kapcsolódó személyek azonosítását és az informátorok által gyűjtött hírszerzési információkat.

A magánélet védelme továbbra is része a folyamatnak

Mielőtt bármilyen anyagot közzétennének, a tisztviselők áttekintik a dokumentumokat, hogy megállapítsák, a nyilvánosságra hozatal sértené-e a fájlokban említett személyek alapvető jogait, magánéletét vagy emberi méltóságát.

Különösen érzékeny személyes információk – beleértve az egyén egészségi állapotára, kóros függőségeire vagy szexuális irányultságára vonatkozó részleteket – csak szigorú jogi feltételek mellett lesznek hozzáférhetők.

A kormány szerint a jogszabály célja egyensúlyt teremteni a múlt megértéséhez fűződő közérdek, az akadémiai szabadság, az egyének információs önrendelkezési jogai és a ma is releváns nemzetbiztonsági érdekek védelme között.

Ez is érdekelhet: Magyar Péter első nagy hibája lett az államfő-ügy – de mit rontott el valójában?

Egy ígéret, amely a demokratikus átmenetre nyúlik vissza

A kormány szerint az ügynökakták feltárása jelentős lépést jelent a történelmi elszámoltathatóság felé, és segíteni fogja mind a kutatókat, mind a szélesebb közönséget abban, hogy jobban megértsék Magyarország kommunista múltját.

Az archívumok megnyitásával a kabinet szerint teljesítik azt az ígéretet, amelyet először a több mint 30 évvel ezelőtti demokratikus átmenet során tettek, miközben olyan jogi keretet hoznak létre, amely az átláthatóságot összhangba hozza a magánélet védelmével és a nemzetbiztonsági megfontolásokkal.

Olvass tovább: Újabb nagy változás jöhet – 16 évre csökkentené a választási korhatárt Magyar Péter