A Tisza Párt szombati frakcióülésén titkos szavazással döntött arról, kit jelöl Magyarország következő köztársasági elnökének. A párt választása egy tapasztalt jogtudósra és korábbi vezető bíróra esett, aki korábban élesen bírálta az Orbán-kormány igazságszolgáltatást érintő átalakításait.

A Tisza-frakció szombaton délelőtt tartott ülést, amelynek egyik legfontosabb napirendi pontja az új köztársasági elnök személyének kiválasztása volt. A képviselőcsoport végül titkos szavazással Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte az államfői posztra.

A 73 éves jogtudós hosszú pályafutása során hazai és nemzetközi szinten is jelentős tapasztalatot szerzett. Az emberi jogok és a kisebbségi jogok kutatójaként vált ismertté, 1991 és 2008 között pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt.

Egy olyan jelöltet választottak, aki korábban szembement az Orbán-kormánnyal

Baka András neve különösen 2011-ben került a figyelem középpontjába, amikor idő előtt távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről. Korábban nyilvánosan bírálta az Orbán-kormány igazságszolgáltatást érintő terveit, és arra figyelmeztetett, hogy azok veszélyeztethetik a bíróságok függetlenségét.

Baka 1952-ben született Budapesten, 1978-ban szerzett jogi doktorátust az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően több mint két évtizeden át az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatójaként dolgozott, majd az Államigazgatási Főiskola főigazgatója lett.

1990 és 1991 között az MDF országgyűlési képviselője volt, bár a pártba nem lépett be. A rendszerváltás körüli időszakban szakszervezeti vezetőként is tevékenykedett. Nemzetközi karrierje is jelentős: az 1980-as évektől több amerikai egyetemen volt vendégprofesszor, valamint Franciaországban és az NSZK-ban is rendszeresen tartott előadásokat.

Strasbourgban is kimondták, hogy jogellenesen távolították el

Baka András 2016-ban jogerősen pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán a magyar állammal szemben. A strasbourgi testület megállapította, hogy a főbírót azért távolították el idő előtt tisztségéből, mert szakmai minőségében nyilvánosan kritizálta az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető intézkedéseket.

Az ítélet szerint az őt érintő jogszabályi változtatások személyre szabott jogalkotásnak minősültek. Az ügy később az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé is került, amely számon kérte Magyarországon a strasbourgi ítélet végrehajtását.

A Tisza közleménye szerint éppen Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, illetve bírói tapasztalata, valamint szakmai függetlensége miatt lehet alkalmas az államfői tisztségre. A párt szerint olyan köztársasági elnökre van szükség, aki nem egy politikai oldalt, hanem az egész magyar nemzetet képviseli, és aki kiáll a jogállamiság, a bírói függetlenség, valamint a hatalmi ágak elválasztásának elve mellett.

Kedden már meg is választhatják

Az Országgyűlés várhatóan augusztus 11-én, kedden választja meg az új köztársasági elnököt. A szavazás várhatóan nem tartogat majd komolyabb meglepetést, hiszen a Tisza-frakciónak 141 képviselője van, így önmagában rendelkezik a szükséges kétharmados többséggel.

Az új államfő a titkos szavazás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon léphet hivatalba. Ez alapján Baka András augusztus 19-én foglalhatja el az államfői tisztséget, így már augusztus 20-án ő adhatja át az állami kitüntetéseket és díjakat.

Megbízatása az Alaptörvény 17. módosítása alapján az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tarthat.

A Fidesz és a KDNP bojkottálja az államfőválasztást

A Fidesz és a KDNP korábban jelezte, hogy nem vesz részt az új köztársasági elnök megválasztásában. A kormánypártok szerint Sulyok Tamás eltávolítása közjogilag érvénytelen volt, ezért az új államfő megválasztását is illegitimnek tartják.

A Mi Hazánk korábban Tóth Máté energiajogászt jelölte a posztra, azonban a pártnak mindössze hat képviselője van, míg egy jelöltnek legalább 40 országgyűlési képviselő ajánlására van szüksége ahhoz, hogy neve felkerüljön a szavazólapra.

A Tisza jelöltje, Baka András megválasztása ezért a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett várhatóan biztosított.

Ha lemaradtál volna: A Polymarketen már tudják ki lesz az új köztársasági elnök – szerinted is ő lesz?