Tizenkét ember meghalt, negyvenheten pedig megsérültek a múlt vasárnap éjjel az M3-as autópályán, Mezőkeresztes közelében történt lengyel busztragédiában. A bosznia-hercegovinai Medjugorjéből Lengyelországba tartó zarándokokat szállító busz letért az útról, majd az árokba hajtva felborult. A tragédia hátterében a rendőrség előzetes feltételezése szerint a sofőr elalvása állhatott. Szakértő magyarázta el, hogy mennyi ideig aludhatott el és hogyan történhetett a tragédia, illetve hogyan lehetne az ilyeneket a jövőben elkerülni.
Lengyel busztragédia: a szakértő szerint néhány másodpercen múlt
A helyszíni nyomok alapján a vezető mindössze néhány másodpercre veszíthette el az éberségét. Boncsér Sándor igazságügyi gépjármű-műszaki szakértő szerint 2–4 másodpercnyi elalvás is elegendő lehetett a lengyel busztragédiához. A mintegy 24 tonnás jármű 100 km/órás sebességnél négy másodperc alatt több mint száz métert tett meg úgy, hogy közben senki nem irányította. Ha működött a sebességtartó automatika, a jármű sebessége lényegében nem csökkent, mire a sofőr felébredhetett.
Mivel az utakat úgy építik, hogy oldalirányba enyhén lejtenek az esővíz elvezetése céljából, az elalvás után a busz fokozatosan a jobb oldal felé sodródott. A Scania jobb oldali kerekei ezután elhagyták a burkolatot, áthaladtak a leállósávon, majd a rézsűre kerültek. A meredek részű miatt azonban a jobb oldali kerekek tapadása megszűnt, és a buszt már rendkívül nehéz lett volna visszakormányozni az útra.
A helyzetet súlyosbította, hogy ezen a szakaszon nem volt folyamatos szalagkorlát, amely megakadályozhatta volna a busz pályaelhagyását. A meredek rézsűn ráadásul a jármű súlypontja oldalirányban eltolódott, így a busz felborult. A szakértő szerint a tragédia súlyosságában az is szerepet játszhatott, hogy a tetőszerkezet nem ekkora tömeg és mozgási energia elnyelésére készült.
Kik élhetnek túl egy ilyen balesetet?
A túlélési esélyeket jelentősen befolyásolhatta a biztonsági öv használata is. A Tempo 100 minősítésű buszokon autópályán minden utasnak kötelező bekötnie magát, a sofőr azonban egy 50–60 fős utazócsoportnál menet közben már nem tudja ellenőrizni, ki kapcsolta ki az övet. A beszámolók szerint több utas kizuhant a buszból, ami arra utalhat, hogy közülük többen nem voltak bekötve.
De hogyan lehetne megelőzni az ilyen tragédiákat? Az egyik legfontosabb tényező természetesen a sofőr kipihentsége. Az uniós szabályok szigorúan meghatározzák a vezetési és pihenőidőket, ugyanakkor a turistabuszok vezetőire 2024 óta bizonyos rugalmasabb szabályok is vonatkoznak. A technika is egyre többet segíthet: a modern buszokban már működhetnek a fáradtságot, a szemmozgást és a kormányzási mintázatot figyelő rendszerek, valamint sávelhagyásra figyelmeztető, aktív sávtartó és vészfékasszisztens is.
„Az emberek az ülések alá szorulva kiabáltak” – exkluzív interjú, videó és a legújabb fejlemények a lengyel buszbaleset kapcsán
A kockázat azonban nem szüntethető meg pusztán technológiával. Az Európai Bizottság korábbi adatai szerint a vezető fáradtsága a közúti balesetek 15–20 százalékában is szerepet játszhat. A Magyar Közút adatbázisában pedig 2020 eleje és 2026 márciusa között 716 olyan balesetet regisztráltak, amelynél megállapították a vezető elalvását.
Ez várhat a sofőrre
A sofőr büntetőjogi felelőssége még nem dőlt el. A hatóságoknak többek között a tachográf adatait, a vezetési és pihenőidőket, a sebességet, valamint az esetleges műszaki hibát is vizsgálniuk kell. Ha bebizonyosodik, hogy halálos tömegszerencsétlenséggel járó közúti balesetet okozott, 2–8 év szabadságvesztéssel számolhat, emellett pénzbüntetés és több évre szóló vezetéstől eltiltás is szóba jöhet. A büntetésnél számít majd a korábbi előélete és az is, hogy megszegte-e a közlekedési szabályokat.
A tragédia egyik legfontosabb tanulsága éppen ezért az, hogy egy több tíz tonnás busznál már néhány másodpercnyi figyelemkiesés is végzetes lehet. Mire a sofőr észreveszi, hogy letért az útról, a jármű mozgása már visszafordíthatatlanná válhat.
Tragédia: Két fesztiválozó meghalt az Ozora Fesztiválon
