Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált Baka Andrásnak, Magyarország új köztársasági elnökének hivatalba lépéséhez, és hangsúlyozta a két ország régóta tartó barátságát. Az üzenet ugyanakkor érzékeny pillanatban érkezett a magyar–kínai kapcsolatok szempontjából: Orbán Viktor éveken át rendkívül szoros politikai és gazdasági együttműködést épített ki Pekinggel, az új magyar kormány pedig még formálja, ebből mennyit kíván megőrizni.
Hszi szerdai üzenetében felidézte, hogy Magyarország az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, és kiemelte Budapest és Peking 77 éve fennálló diplomáciai kapcsolatait.
A Hszinhua beszámolója szerint a kínai elnök úgy fogalmazott: a két ország kapcsolatai a „kölcsönös tiszteleten, az egyenlőségen, a kölcsönös előnyökön és a mindenki számára előnyös együttműködésen” alapultak. Hszi hozzátette, kész együtt dolgozni Bakával a politikai bizalom és a gyakorlati együttműködés elmélyítésén, valamint a két ország „új korszakra szóló, minden időjárásnak ellenálló átfogó stratégiai partnerségének” előmozdításán.
A megfogalmazásnak különös súlya van, mert erről a magasabb szintű partnerségről Hszi 2024. májusi budapesti állami látogatásán állapodtak meg, amikor Kína és Orbán Viktor kormánya között minden korábbinál szorosabbnak tűnt a kapcsolat. A szokatlanul magas szintű diplomáciai minősítés Magyarországot Peking legközelebbi európai politikai partnerei közé emelte.
A magyar–kínai kapcsolat Orbán gazdasági stratégiájának egyik pillére lett
Orbán alatt Magyarország tudatosan az Európai Unió egyik legnyitottabb befektetési célpontjaként pozicionálta magát Kína számára. Miközben több uniós kormány egyre óvatosabbá vált a Pekingtől való gazdasági függéssel kapcsolatban, Budapest azt követte, amit Orbán gazdasági összekapcsoltságnak és semlegességnek nevezett.
A Reuters szerint 2024 végére a kínai vállalatok mintegy 9 milliárd eurónyi beruházást ígértek Magyarországon.
A legnagyobb projektek Magyarországot az elektromos autó- és akkumulátoripar fontos európai központjává tették. A kínai akkumulátoróriás, a CATL 7,3 milliárd eurós gyárat jelentett be Debrecenben, a BYD pedig Szegedet választotta első európai személyautógyárának helyszínéül; a beruházás értéke várhatóan mintegy 4 milliárd euró lesz.
Orbán kormánya közpénzzel és infrastruktúrával is támogatta a stratégiai jelentőségű kínai projekteket. A BYD 2025-ben bejelentett budapesti európai központjához, valamint kutatás-fejlesztési központjához 20 milliárd forint magyar állami támogatást ígértek – ez a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi árfolyamán körülbelül 55 millió euró.
A szoros gazdasági együttműködést hasonlóan meleg politikai kapcsolatok kísérték. Magyarország többször ellenezte, hogy az EU keményebb irányt vegyen a kínai kereskedelemmel szemben, és kifogásolta a kínai elektromos autókra kivetett vámokat is, a Pekinggel való együttműködést pedig a gazdasági blokkosodás alternatívájaként mutatta be.
Olvassa el itt a magyarországi híreket kínaiul – 点击此处阅读中文版的匈牙利新闻
Az új magyar kormány egyelőre nem szakított Pekinggel
A budapesti kormányváltás így magától értetődő kérdést vetett fel: mi lesz ezzel a stratégiával Orbán nélkül?
Magyar Péter miniszterelnök kormánya eddig nem jelezte, hogy ki akarná szorítani a kínai befektetőket Magyarországról. A korai nyilatkozatok inkább óvatosabb modellt vetítenek előre: a Kínával fenntartott, üzletileg előnyös kapcsolatok megőrzését, miközben a magyar politika közelebb kerül a közös uniós szabályokhoz és álláspontokhoz. Az Euronews az áprilisi választás után arról írt, hogy Magyar nem készül a Pekinggel folytatott kereskedelmi kapcsolatok alapvető megfordítására.
Egy friss fejlemény azonban bonyolította a viszonyt.
Szijjártó Péter BYD-hez igazolása reflektorfénybe helyezte a régi modellt
Szijjártó Péter volt külügyminiszter, Orbán Kína-politikájának egyik fő alakítója júliusban lemondott parlamenti mandátumáról, és nemzetközi vezetői pozíciót vállalt a BYD-nél: a külső kapcsolatokért és új üzleti területek fejlesztéséért felel. Részletek: Szijjártó volt külügyminiszter távozik a parlamentből, és a kínai elektromosautó-óriáshoz, a BYD-hez igazol
A lépés azonnal összeférhetetlenségi kérdéseket vetett fel, mert külügyminiszterként Szijjártó személyesen is jelentős szerepet játszott abban, hogy a BYD Magyarországra jöjjön. Részt vett a vállalat magyarországi beruházásairól szóló tárgyalásokon, és bejelentette a projektjeihez nyújtott állami támogatást.
Az új kormány ezt követően vizsgálatot indított a BYD-megállapodások ügyében. Magyar Péter miniszterelnök azt mondta, a hatóságok megvizsgálják a beruházáshoz kapcsolódó támogatásokat, adókedvezményeket, engedélyeket, infrastrukturális vállalásokat és más döntéseket. Az Associated Press szerint sem a BYD, sem Szijjártó nem reagált az összeférhetetlenségi vádakra, Szijjártó pedig rangos szakmai lehetőségként mutatta be új szerepét.
A vizsgálat önmagában nem jelenti a kínai beruházások elutasítását. Arra viszont utal, hogy változhatnak az ilyen befektetéseket övező politikai feltételek.
Hszi Bakának küldött gratulációja ezért többnek is tekinthető rutin diplomáciai gesztusnál. Peking a folytonosságot jelzi, és az Orbán-évek alatt kiépített kivételes partnerséget hangsúlyozza. Budapestnek eközben még meg kell mutatnia, pontosan mit jelent majd a folytonosság egy olyan kormány alatt, amely szorosabb együttműködésre törekszik az Európai Unióval.
A magyar–kínai kapcsolatok gazdasági alapjai továbbra is jelentősek. A rájuk vonatkozó politikai szabályok azonban most új szakaszba léphetnek.
Ha lemaradtál: Grúz turista próbált megerőszakolni egy magyar tinédzsert – nem várt segítséget kapott az áldozat kínaiaktól
