A kormány szigorítja és pontosítja a zártkörű befektetési alapok – a magántőke- és kockázatitőke-alapok – tényleges tulajdonosainak azonosítására vonatkozó szabályokat – közölte az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán kedden. Korábban a sajtónak hónapok vagy évek kemény munkájába tellett összerakni, hogy egy-egy százmilliárdos vagy ezermilliárdos magántőkealap mögött kik állhatnak valójában és még akkor is csak feltételes módban mert bárki leírni bármit.
Látni akarják a végső tulajdonost, aki a szálakat mozgatja
Görög Márta azt írta: az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a magántőkealapokat és a kockázatitőke-alapokat a jelentős vagyonelemek végső, valódi tulajdonosainak nyilvánosság előli elrejtésére használták. Közérdek azonban, hogy megismerhető legyen, kik állnak az alapok mögött – emelte ki az MTI szerint.
A bejegyzésben megosztott videóban az igazságügyi miniszter hangsúlyozta:
a cél a tulajdonosi láncok átláthatóbbá tétele, különös tekintettel azokra a konstrukciókra, amelyek alkalmasak lehetnek a végső tulajdonos kilétének vagy a tulajdonosi láncolat természetének elfedésére.
Mire jó egy magántőkealap?
A magántőkealapok azért lehetnek vonzóak egy tehetős vállalkozó számára, mert a konstrukció lehetővé teszi, hogy jelentős vagyont különítsen el és fektessen be úgy, hogy a nyilvánosság számára hosszú időn keresztül ne legyen egyértelmű, ki áll az alap mögött (legalább is büntetőjogi felelősség mellett egyetlen sajtótermék se írhassa le azt, ami sejthető).
Az alapba magánszemélyek, vállalkozások és intézményi befektetők is betehetik a pénzüket, miközben az alapkezelő a rendelkezésére bocsátott tőkét például cégekbe, ingatlanokba vagy más befektetésekbe helyezheti. A magyar rendszerben különösen nagy jelentősége lett annak, hogy a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak kiléte sokáig nem volt nyilvánosan megismerhető, ezért egy-egy üzletemberhez gyakran csak közvetett módon, az alapkezelők, cégek és tulajdonosi láncok (esetleg székhelyek) összekapcsolásával lehetett alapokat kötni.
95% a NER-közeli „üzletemberek” pénze volt már évekkel ezelőtt
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy minden magántőkealapban elhelyezett vagyon illegális vagy adóelkerülésből származna, a konstrukció azonban az Orbán-rendszerben azért vált különösen fontossá, mert állami és magánforrások is megjelentek ugyanebben a befektetési világban. A G7 2023 végi adatok alapján mintegy 2600 milliárd forintra becsülte a magyar magántőkealapokban lévő vagyont, és számításaik szerint ennek körülbelül 95 százaléka NER-közeli üzletemberekhez kapcsolódhatott.
A lap becslése szerint ebből Mészáros Lőrinchez mintegy 716, Jellinek Dánielhez 589, Száraz Istvánhoz 323, Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez pedig 207 milliárd forintnyi alapvagyon köthető, hangsúlyozva azonban, hogy ezek nem bizonyítottan személyes vagyonok, hanem az érdekeltségi kapcsolatok alapján készült számítások.
A magántőkealapok így az Orbán-rendszer gazdasági struktúrájának egyik fontos elemévé váltak, különösen azért, mert az állam maga is jelentős összegeket fektetett ilyen konstrukciókba. A Transparency International szerint az állam 2025 végéig legalább 1311 milliárd forintot helyezett magántőkealapokba, miközben az ezekhez kapcsolódó vállalkozások 2021 és 2024 között mintegy 2600 milliárd forintnyi állami tendert nyertek el. A magyar sajtó ezért évek óta próbálta feltérképezni, kik lehetnek a több ezer milliárd forintos vagyon tényleges tulajdonosai: a Direkt36, a G7, a Telex, a Válasz Online és a 24.hu többek között cégadatbázisokat, beszámolókat, alapkezelői kapcsolatokat és állami dokumentumokat vetett össze.
Elhagyhatta Magyarországot Habony Árpád, Orbán pénzével hivalkodó egykori főstratégája – új címe alapján ide költözhetett
Sokkal gazdagabbak voltak, mint azt gondoltuk volna
A Direkt36 például olyan állami adatokat is feldolgozott, amelyekből több alap mögötti személyre lehetett következtetni, ám az adatokat a lap cikke után törölték az állami adatbázisból. A Válasz Online szintén pénzügyi beszámolók és tulajdonosi kapcsolatok alapján próbálta rekonstruálni, mekkora vagyon kapcsolódhat például Tiborcz Istvánhoz és kiderült, Orbán veje sokkal gazdagabb, mint az első ránézésre tűnik.
Ez a sziszofuszi és bizonytalanságokkal, kockázatokkal járó munka egyszerűsödhet most a Tisza-kormány átláthatóságra vonatkozó változtatásainak segítségével.
Luxuslakópark épülhet az egykori köztársasági elnöki rezidencia helyén, Budapest elit részén egy Tiborchoz köthető magántőkealap közreműködésével
