Furcsa magyarázatokkal állt elő mind Devecser város polgármester, mind pedig a kezdeményező alpolgármester a mohácsi csatavesztésnek emléket állító szárnyas fallosz kapcsán.
Az alpolgármester nem vette észre, hogy az egy szárnyas falloszt
Furcsa emlékművet avattak Devecseren augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén: rögtön a mohácsi csatára emlékeztek vele, amelynek 500. évfordulója augusztus 29-én, azaz e hét szombaton lesz. Az alpolgármester azt állítja, hogy rohamtempóban készült a szobor, 19-én még a terveken vitatkoztak, 20-án pedig már az avatás következett, papi áldással, gyerekműsorral és mindennel, ami ilyenkor dukál.
A leleplezés után szinte azonnal országosan ismertté (és hírhedté) vált emlékmű kapcsán Nyárs Hajnalka, az ötletgazda alpolgármester az RTL Híradójának elmondta, hogy ők nem „látták bele” azt, amit mások rögtön igen, de elfogadja, hogy mindenkinek egyéni fantáziájára van bízva, hogy egy műalkotásban mit lát meg. Ebben az esetben azonban az egész ország egy szárnyas falloszt látott abban a fából készült szoborban, ami elvileg egy sisakos, szárnyas turulmadárt kellene ábrázoljon, ezzel a mohácsi síkon életüket vesztett, de hazájukért bátran küzdő magyar, cseh, horvát, szerb és más katonáknak kellene emléket állítva.
Az egész ország Mohácsra emlékezik
Augusztus 29-én lesz ugyanis a mohácsi csatavesztés 500. évfordulója. 1526-ban azon a napon szenvedett vereséget II. Lajos magyar és cseh király az oszmán uralkodótól, Szulejmántól a mohácsi síkon, ráadásul a csatát követően életét is veszített. Ez pedig gyakorlatilag a középkori magyar állam bukását és a több mint másfél évszázadig tartó oszmán megszállás kezdetét is jelentette az ország jelentős területein. A megszállás következtében alapvetően változtak meg az etnikai arányok, ami a későbbi történelmi korok eseményeire nyomta rá bélyegét, ezért Mohácsot korszakhatárként emlegették a kortársak és a mai történelemtudomány is.
Nem véletlen, hogy Mohácson már ezen a héten folyamatosan zajlanak a különféle emlékezések és kulturális programok, szombaton pedig, a csata 500. évfordulóján nagyszabású megemlékezéssel és az események korhű újrajátszásával zárul majd a programsorozat.
A mohácsi csata a portugálok miatt veszett el?
„Megérdemli” II. Lajos magyar királyunk, hogy a legújabb Duna-hidat róla nevezzék el?
A polgármester nem is látta, ott sem volt
Ezt a megemlékezést sikerült egyedivé tennie Devecsernek, az alpolgármester pedig hibáját be is látta, ma pedig az alkotás már leserelésre került, bár vannak olyanok az RTL Híradója szerint, akik csak azért érkeztek a településre, hogy láthassák. Nyárs Hajnalka szerint a negatív kampány is kampány és ha ezzel vonzanak akaratlanul turistákat a városba, hát legyen, ő ennek örül, ám helyben azért bőven kapott kritikát, egyes csoportokban a lemondatása, lemondása is felmerült. Az mindenképp beszédes, hogy az interneten terjedő gúnyra csak napokkal később reagált.
Ha lemaradtál volna – 495 éve történt: tíz tény, amit nem jól tudunk a mohácsi csatáról
Arról nincs hír, hogy mi kerül az alkotás helyére, ami egyébként egy jelentősebb emlékpark része, így semmiképp sem szerencsés.
Érdekesség, hogy Devecser polgármestere, a volt jobbikos képviselő Ferenczi Gábor szerint ő nem látta felállítása előtt és után sem az alkotást, írja a 444.hu. Ha ez valóban így történt, akkor vélhetően alapos változások lesznek a jövőben a helyi városházán az önálló kezdeményezések kivitelezésének területén.
Az alkotást egyébként a közeli Bodorfa polgármestere faragta, ráadásul ingyen.
499 éve történt: a mohácsi csata emlékhelye ma – emlékezés és kritika
