Magyar Péter miniszterelnök és Lannert Judit oktatási miniszter is diákok, valamint pedagógusok számára régóta várt, jól hangzó ígéreteket tettek a mai tanévkezdet alkalmából azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a jövő iskolája és oktatási rendszere, illetve annak célkitűzései Magyarországon.
Magyar Péter: a cél kritikusan gondolkodni tanítani, béremelések a láthatáron
Az iskola legfontosabb feladata, hogy a diákok a lehető legjobban megtanuljanak gondolkodni, kritikusan gondolkodni – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban tartott országos tanévnyitó ünnepségen. Magyar Péter azt mondta: a kritikus gondolkodás mellett a diákok megtanulhatnak az iskolában egymásért kiállni, csapatként működni, embernek lenni mindig, minden körülményben, írja az MTI.
Emellett beszédében a miniszterelnök az oktatásügy és az egészségügy primátusát hangsúlyozta. „Pontosan tudjuk, hogy mi a feladatunk”: az iskolaépületek felújítása, új kollégiumi férőhelyek létesítése, jó menza, a tanárok, pedagógiai asszisztensek, oktatásban dolgozók segítése – mondta Magyar Péter, kiemelve: hallják és értik a felhívást, emlékeznek a vállalásukra, ezért hamarosan bejelentik majd az ezzel kapcsolatos béremelést.
Valódi, kiszámítható életpályára van szükség
Ennek kapcsán külön is beszélt a több tízezer tanítást segítő pedagógiai asszisztensről, akikre elmondása szerint számíthat a Tisza-kormányra. A béremelés ütemezését hamarosan bejelentik, jelezte a miniszterelnök. Azt is hangsúlyozta, hogy életpályára van szükség, nem egyszeri emelésekre. Olyan körülmények kialakítására, amelyek egyre több belépőt, fiatalt vonzanak az oktatásba és az egészségügybe is. Magyar Péter azt is hangsúlyozta, hogy nem engedhetik meg újra a bérek elinflálódását.
A kormány azt szeretné, ha az iskola nyugodt fejlődést biztosítana és teret adna a diákok kreativitásának, mindenki számára jobb hellyé válna – jelentette ki az oktatási és gyermekügyi miniszter hétfőn szintén Nagykanizsán.
A kormány azt szeretné, ha az iskola a kreativitás tere lenne diáknak, tanárnak egyaránt, ahol a nyugodt fejlődés biztosított, és ahol a diákok megtalálják az őket érdeklő területeket, azokat a foglalkozásokat, amelyekben örömüket lelik – tette hozzá a miniszter. Kiemelte, fontos a tudás, de talán még fontosabb az érdeklődés, a motiváció felkeltése és megtartása. Ennek keretében az alábbi célokat jelölte meg:
- szakmai és vezetői autonómia megerősítése;
- kevesebb adminisztrációs feladat;
- színesebb taneszközkínálat elindítása;
- kevesebb kötelező mérés.
Lannert szerint a jövő iskolájának esélyegyenlőséget kell biztosítania, szerinte fontos a lexikális tudás, de emellett a problémamegoldás és a különböző helyzetekhez való alkalmazkodás is.
A gyerekeket segítő, befogadó és támogató iskola szerepét hangsúlyozva a miniszter közölte, a hétköznapi iskolai történésekre is figyelmet kell fordítani, különösen a nehézséggel küzdő és nehezen beilleszkedő gyerekek esetében.
Továbbra is nagyon drága Magyarországon az iskolakezdés a családoknak
Az iskolakezdés továbbra is az év egyik legnagyobb családi kiadása: egy átlagos magyar háztartás 107 539 forintot fordít a tanévkezdésre, gyermekenként pedig 66 928 forinttal számol – derül ki a PwC friss kutatásából. A gyermekenkénti teljes iskolakezdési költés az alsó tagozatosoknál átlagosan 70 055, a felsősöknél 69 282, a középiskolásoknál 62 532, a felsőoktatásban tanulóknál pedig 80 795 forint.
Ezt olvastad már? – Lövészet a magyar iskolákban? Megosztja a szülőket az új kezdeményezés
Az iskolás gyermekek vagy felsőoktatásban tanulók 75,5 százalékának van mobiltelefonja, 61,9 százalékának laptopja, 45,1 százalékának pedig tabletje. Asztali számítógéppel 31,5, nyomtatóval 33,6, okosórával 18,4 százalékuk rendelkezik.
Erre használják a diákok a mesterséges intelligenciát
A háztartások 15 százaléka fizetős AI-szolgáltatást használ, további 48,6 százalék pedig ingyenesen elérhető megoldásokat vesz igénybe. A válaszadók 31,4 százalékának háztartásában egyáltalán nem használnak AI-eszközt. A gyerekek elsősorban információkeresésre használják a mesterséges intelligenciát: ezt az AI-t alkalmazó családok 74,2 százaléka említette. Tananyag magyarázatára 52,2, ötletelésre 46,6, a házi feladat elkészítésének támogatására 39,4 százalék veszi igénybe.
Figyelmeztették több iskola tanárát, hogy kizárólag az állami kiadású tankönyveket használhatják
