Egy frissen előkerült került ügyészi dokumentum további bizonyítékot szolgáltat annak az állításnak, miszerint Orbán Viktor volt miniszterelnök személyesen döntött hét ukrán pénzszállító letartóztatásáról az „aranykonvoj” ügyben.
Ez áll új dokumentumban
A Telex hétfői beszámolója szerint a dokumentumot az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédek fedezték fel a Fővárosi Nyomozó Ügyészség által nemrég átadott nyomozati anyagok között. A dokumentum egy június 22-i találkozóról szól, amelyen az ügyészek és Szathmáry István, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) nemzetbiztonsági ezredese és osztályvezetője vettek részt.
Az ügyészi feljegyzés szerint Szathmáry beszámolt a belügyminisztérium által a parlamenti választások előtt lefolytatott, az akcióval kapcsolatos korábbi vizsgálatról. A vizsgálat során Hajdu János volt rendőrségi altábornagy és a Terrorelhárítási Központ (TEK) volt vezetője állítólag egy bizottság előtt kijelentette, hogy
értelmetlen volt annak vizsgálata, ki rendelte el a letartóztatásokat, mert mindenki tudta, hogy a döntést olyan személy hozta, akit „nem lehet belekeverni” az ügybe.
A dokumentum szerint a jelenlévők úgy értelmezték Hajdu szavait, hogy Orbán Viktorra utalt. A beszámoló tehát inkább annak bizonyítéka, amit Szathmáry az ügyészeknek egy korábbi nyomozásról elmondott, mintsem közvetlen bizonyíték arra, hogy Orbán ilyen parancsot adott volna. A Telex korábban több, az üggyel tisztában lévő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Orbán döntött úgy, hogy az ukrán konvojt meg kell támadni, és hogy a művelet időzítését is a kormány határozta meg.
Az aranykonvoj elleni akció
Az eset március 5-én történt, amikor a terrorelhárító egységek hét ukrán állampolgárt vettek őrizetbe, és járműveikből több mint 27 milliárd forint értékű aranyat és devizát foglaltak le. Az ügyészség szerint a rajtaütés egy bűnügyi feljelentés nyomán történt. Később kiderült, hogy a feljelentést az AH nyújtotta be egy másik hírszerző szerv, az Információs Hivatal által összegyűjtött információk alapján.
Az ügy később kiterjedt a letartóztatások jogszerűségének és az érintett tisztviselők cselekedeteinek kivizsgálására is. Hajdu ellen hét rendbeli jogellenes fogva tartás gyanúja merült fel, amely állítólag bántalmazással is járt, de tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Orbán Viktor később Tusnádfürdőn tartott beszédében dicsérte Hajdut, hősként jellemzve őt azért, mert megakadályozta a Magyarországon keresztüli, általa csak ukrán „fekete pénznek” és aranyátutalásoknak nevezett tevékenységeket.
Ez is érdekelhet: Az ügyvédek szakmai egyesületének vezetője szerint hamarosan gyanúsítottá válhat Orbán Viktor: le is tartóztathatják?
Más kérdések is felmerültek
A most előkerült dokumentum akkor jelent meg, amikor egyre nagyobb figyelem irányul az ügyészség ügykezelésére. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Ügyészség korábbi vezetője júniusban mondott le a nyomozással kapcsolatos nézeteltérések miatt. Lemondó nyilatkozatában azt állította, hogy a politikailag érzékeny nyomozásokra – köztük az aranykonvoj-ügyre is – nem megfelelő befolyás nehezedett. A Főügyészség elutasította állításait, és azokat ténylegesen valótlannak minősítette.
Szathmáry István testvére történetesen az a Szathmáry Zoltán, akit Baka András köztársasági elnök jelölt a legfőbb ügyészi posztra, de a mai parlamenti szavazáson 138 nem szavazattal utasították el a jelölést. A Telex szerint magát Szathmáry Zoltánt is kihallgatták gyanúsítottként az aranykonvoj-ügyben, állítólagos okmányhamisítás miatt. A legújabb dokumentum még nem bizonyítja, hogy Orbán Viktor személyesen adta ki a letartóztatási parancsot, de a nyomozás újabb dokumentált eleme.
Olvass tovább: Mégsem felejtették el Orbán Viktort egykori szövetségesei? Nemzetközi, védettséget adó csúcspozíciókra pályázhat
