Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint először vett át és közölt nemzetközi lapjaiban magyar természettudományos felfedezést a National Geographic. A Magyarországról indult kutatás a kék vércsék vonulását műholdas jeladókkal követve jutott el Angolába, ahol a tudomány számára addig ismeretlen méretű ragadozómadár-gyülekezőhelyet azonosítottak: ez FALCOPOLIS, „egymillió kék vércse otthona”.

National Geographic is felfigyelt a kutatásra

A szeptemberi nemzetközi számbanmegjelent riportot Ed Yong Pulitzer-díjas író és Stiller Ákos magyar fotós jegyzi. A magyar nyelvű lapszám októberben jelenik meg, így a magyar sikertörténet világszerte akár 300 millió olvasóhoz is eljuthat.

FALCOPOLIS-t (FALCO= sólyom POLIS= város(állam)) magyar kutatók azonosították 2019-ben Angola középső részén. Ez a jelenleg ismert legnagyobb telelő ragadozómadár-csoportosulás: minden márciusban több százezer, akár egymillió kék vércse gyűlik itt össze az európai és közép-ázsiai költőterületekre való visszatérés előtt. Mivel a faj becsült világállományának jelentős része minden évben itt találkozik, a terület sorsától egy egész faj jövője függ. A felfedezést követően magyar kezdeményezésre indult el a terület védelmének előkészítése.

Kutatótábor 60 évre

Az MME munkatársai közvetlenül a kutatási feladatokat látják el a projektben. A 2026. márciusi expedíción az MME munkatársa, valamint a FALCOPOLIS Alapítvány nemzetközi önkéntesei, az Állatorvostudományi Egyetem képviselője, egy filmes és fotós stáb, és a helyi partner Orbis Angola és az INBAC vett részt.

Az év legfontosabb előrelépése a kutatótábor létrehozása: az Orbis Angola és a FALCOPOLIS Alapítvány 60 évre kapott természetvédelmi célú használati jogot egy hektárnyi területre. A tábor költségeit a magyar tulajdonú A-M Hungary Kft. állta. Itt zajlanak a gyűrűzések, a jeladózások és a helyi közösség természetvédelmi nevelése is.

Ha lemaradtál erről: Kutyákat lopnak Budapesten, riadót fújtak az állatvédők

„Császár” 34 217 kilométeres útja

A vonuláshoz különösen értékes adatokkal szolgált „Császár”, a 2025-ben Dinnyés térségében, a LIFE20 NAT/SK/001077 kékvércse-védelmi projekt keretében jeladóval ellátott hím. A GPS-adatait 2026-ban FALCOPOLIS-ban egy földi antennával sikerült letölteni, a madár pedig a vonulás után ismét megjelent hazai költőterületén. Az adatsor egy teljes év útját rögzíti Magyarországtól a dél-afrikai telelőhelyekig és vissza, összesen 34 217 kilométeren. „Császár” szeptemberben négy nap alatt, mintegy 98 óra folyamatos repüléssel 3676 kilométert tett meg egyhuzamban – egy gyűrűzéskor alig 150 grammos, gerle méretű madár.

Magyar felfedezésről tudósít a National Geographic – az MME kutatói kulcsszerepet játszanak a FALCOPOLIS-projektben

Akár egymillió madár

Az önkéntesek bevonásával végzett három állománybecslés mediánja március 18-án 250 ezer, 21-én 475 ezer, 29-én 750 ezer példány volt; a szélső értékek alapján a csúcs akár egymillió madár is lehetett.

Csökkenő orvvadászat, sérülékeny élőhely

A 2026-os éjszakai járőrözések során a kutatók nem észleltek szervezett orvvadászatot, ami jelentős változás a korábbi évekhez képest, amikor több tízezer kék vércse kerülhetett piacra. A védelemre továbbra is szükség van: egy piacra szánt madarat szállító embert is dokumentáltak.

A legnagyobb hosszú távú kockázat az éjszakázóhelyül szolgáló idős mangó- és eukaliptuszfák fogyása, mivel ezek tüzelőként és faszén alapanyagaként is értékesek. A csapat ezért fakatasztert kezdett építeni, a mintegy 5 km²-es területet pedig drónnal is feltérképezte. Ezek az adatok a jövőbeni élőhelyvédelmi döntések alapját adhatják.

Magyar felfedezésről tudósít a National Geographic – az MME kutatói kulcsszerepet játszanak a FALCOPOLIS-projektben

A helyi közösség a védelem kulcsa

FALCOPOLIS védelme a helyi közösségekkel együtt lehet sikeres. Az INBAC-kal és a helyi önkormányzattal folytatott együttműködés, az iskolai programok, a közös faültetések és a „Sólymok” nevű helyi futballcsapat természetvédelmi vállalása mind azt szolgálják, hogy a kék vércse a helyiek által is védett érték legyen. A csapat fiatal játékosai meccseik után arról beszélnek a nézőknek, miért nem vadásszák már a vércséket.

A kékvércse-projekt 360 fokban nézhető immerzív filmjével november 28-án a Tatai Vadlúd Sokadalmon is találkozhatnak az érdeklődők.

Ahogy korábban írtuk, tízezer éve kihalt óriás nyomára bukkantak Kaliforniában. Először azt hitték, egy fura szikla az, részletek itt.