A NATO alapjaiban változtathatja meg stratégiáját, hogy felkészüljön egy esetleges, Oroszországgal vívott európai háborúra. A Politico által megszerzett bizalmas tervezet szerint a 32 tagállamnak a jövőben választania kellhet a kontinens védelme és az Európán kívüli válságkezelő missziók fenntartása között. A változtatások hátterében az egyre komolyabb orosz fenyegetés áll, miközben nyugati biztonsági értékelések szerint Moszkva 2029-re akár egy NATO-tagállam elleni katonai fellépésre is képessé válhat.

Egyetlen szó változtathatja meg a NATO működését

A Politico értesülései szerint a szövetségesek egy új, Politikai Iránymutatás (Political Guidance) nevű dokumentumon dolgoznak, amely meghatározza a NATO jövőbeli katonai képességeivel kapcsolatos elvárásokat.

A tervezet egyik legfontosabb változtatása mindössze egyetlen kötőszóban rejlik: az eddigi „és” helyett a „vagy” kerülhet a katonai követelményekbe. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoktól már nem várnák el, hogy egyszerre rendelkezzenek elegendő haderővel egy nagyszabású európai háború megvívásához, valamint több kisebb, kontinensen kívüli válságkezelő művelet végrehajtásához.

A gyakorlatban ez az európai védelem elsőbbségét jelentené. Az Egyesült Államok szintén azt szeretné elérni, hogy a NATO ismét az alapvető feladatára, a tagállamok védelmére összpontosítson. A változtatás ugyanakkor nem jelentené automatikusan a jelenlegi külföldi missziók, például a koszovói vagy iraki szerepvállalás megszüntetését.

Ezt olvastad már? 2028-ra kirobbantja Trump a 3. világháborút, véli az „amerikai Nostradamus”

2029-re komolyabb orosz fenyegetéssel számolnak

A stratégiai fordulat mögött az Oroszország jelentette biztonsági kockázatok állnak. Az elmúlt időszakban több NATO-tagállam is beszámolt légtérsértésekről, drónincidensekről és feltételezett orosz hibrid műveletekről. A keleti szárny országai különösen nagy figyelmet fordítanak a légvédelem és a katonai felkészültség megerősítésére.

A Politico által ismertetett tervezet egy négy éve zajló egyeztetési folyamat része. A tagállamok várhatóan jövő februárig véglegesítik az iránymutatást, az új katonai képességi követelményeket pedig 2029-ig kell elfogadniuk.

A tét nem csupán az, hogy milyen fegyverekkel és katonai erőkkel rendelkeznek majd a szövetségesek, hanem az is, mennyire lesz hiteles az Oroszországgal szembeni elrettentés.

Finnország elnöke, Alexander Stubb augusztusban kétségbe vonta, hogy Moszkva valóban vállalná egy NATO-tagállam megtámadásának kockázatát. A szövetség számára azonban a felkészülés akkor is prioritás, ha a közvetlen katonai konfliktus nem elkerülhetetlen.