Történelminek nevezett csúcstalálkozót tartott Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök a kínai Sencsenben. A másfél órás egyeztetés után négypontos közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben a nukleáris háború veszélyeire, az energiabiztonságra és a nemzetközi együttműködésre is kitértek.
Mindenki megkapná azt, amit akar?
Miközben mindhárom vezető elégedetten nyilatkozott a találkozóról, egyre többen tartanak attól, hogy a három nagyhatalom újra fel akarja osztani egymás között a világot. A három elnök csütörtökön, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának alkalmából találkozott Sencsenben. A másfél órás megbeszélés magyar idő szerint délelőtt 11 órakor ért véget. A résztvevők négypontos közös nyilatkozatban foglalták össze az egyeztetés eredményeit.
A találkozó mindhárom vezető számára sikeresen zárulhatott: Trump megmutathatta, hogy az amerikai időközi választásokon elszenvedett veresége ellenére továbbra is meghatározó szereplő a világpolitikában, Hszi megerősíthette Kína nagyhatalmi státuszát, Putyin pedig bizonyíthatta, hogy Oroszország nemzetközileg nem elszigetelt.

Ha lemaradtál volna: Európa újabb atomkatasztrófától tart: 38 ország figyelmeztetett az ukrajnai veszélyre
Négy fontos pontban állapodtak meg a vezetők
A közös nyilatkozat négy fő területet érint:
- ENSZ-reform: A három ország támogatja az ENSZ reformját, hogy a szervezet hatékonyabban őrizhesse a nemzetközi békét és biztonságot.
- Energiabiztonság: Növelnék a finomított kőolajtermékek előállítását és kínálatát, valamint fontosnak tartják a stabil energiaellátást.
- Nemzetközi intézmények: Hangsúlyozták az állami tisztviselők mentelmi jogának fontosságát, és egyetértettek abban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nem élhet vissza joghatóságával.
- Nukleáris fegyverek: Megerősítették, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és azt soha nem szabad megvívni. Párbeszédet folytatnak a nukleáris kockázatok csökkentéséről és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról.
Hszi Csin-ping a kínai állami média szerint az emberiség felett lebegő Damoklész kardjához hasonlította a nukleáris fegyverek jelentette fenyegetést, és azok teljes betiltását, illetve megsemmisítését sürgette.

Mindhárom elnök elégedett volt, de Ukrajna is szóba került
A kínai állami televízió, a CCTV szerint Hszi „pozitívnak, konstruktívnak és rendkívül produktívnak” nevezte a találkozót. A kínai elnök szerint a nagyhatalmaknak tiszteletben kell tartaniuk egymás jogos biztonsági aggályait. Úgy fogalmazott, „amíg a párbeszéd folytatódik és az ajtók nyitva maradnak, van remény a békére”.
Putyin szintén elégedetten távozott. A Kreml által közzétett videón az orosz elnök azt mondta: „Nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól fog alakulni”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint jó hangulatban zajlott az egyeztetés, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig azt állította, hogy Ukrajna nem volt a megbeszélés központi témája.
Trump ugyanakkor nem zárkózott el attól, hogy szóba kerüljön a háború. A találkozó elején arról beszélt, hogy tárgyalások nélkül nem lehet békét teremteni. „Szeretném látni ennek a háborúnak a végét” – jelentette ki az amerikai elnök az orosz–ukrán konfliktusra utalva.
Putyin a nyilvános egyeztetésen a nemzetközi jogon alapuló világrend megerősítését nevezte közös feladatnak. Ez különösen ellentmondásos kijelentés annak fényében, hogy Oroszország indította el az Ukrajna elleni teljes körű háborút.

Trump és Hszi közeledik, Putyin pedig továbbra is kívülálló maradhat
A háromoldalú találkozó előtt Trump és Hszi külön is egyeztetett, és kölcsönösen dicsérték egymást. Hszi a tisztelet, a méltányosság és a kölcsönösség fontosságát hangsúlyozta, Trump pedig kiválónak nevezte a két ország kapcsolatát.
Az idei harmadik találkozójuk hozzájárulhat ahhoz, hogy stabilabb munkakapcsolat alakuljon ki közöttük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Kína komolyan be akar kapcsolódni az orosz–ukrán háború lezárásába. Peking továbbra is a semlegesség politikáját követheti, miközben az Ukrajnában felhasznált, kettős – polgári és katonai – célra alkalmas eszközök jelentős része Kínából érkezik.
Trump állítólag azt is szerette volna elérni, hogy Kína csatlakozzon az orosz–amerikai nukleáris leszerelési tárgyalásokhoz, Peking azonban erre nem mutat hajlandóságot.
Putyin a találkozó után az Oroszország elleni szankciók kudarcáról beszélt, azt állítva, hogy az orosz gazdaság az elmúlt három évben több mint tíz százalékkal növekedett. Szerinte Oroszország Európa vezető gazdasági hatalma.
Ez azonban félrevezető állítás: Oroszország sem nominális GDP, sem vásárlóerő-paritáson számított gazdasági teljesítmény alapján nem áll az első helyen Európában. A növekedés jelentős részét ráadásul a háborús kiadásokat kiszolgáló hadiipar felfutása hajtja.
Valóban Jalta 2.0 készülhet a háttérben?
A csúcstalálkozó egyik legfontosabb kérdése, hogy a három vezető valóban a világ újrafelosztásáról tárgyal-e. A félelmek szerint egyfajta Jalta 2.0 körvonalazódhat, amelyben az Egyesült Államok, Oroszország és Kína saját befolyási övezeteit erősítené meg.
A kínai sajtó és elemzők elutasították az összehasonlítást, szerintük az elavult hidegháborús gondolkodást tükrözi. Peking álláspontja szerint Kína egy többpólusú világrend megszilárdításában érdekelt.
A félelmek ugyanakkor nem teljesen alaptalanok. Trump külpolitikai elképzeléseit egyre gyakrabban a Donroe-doktrína kifejezéssel írják le, amely az amerikai kontinensen az Egyesült Államok domináns szerepét hirdeti. Oroszország eközben Ukrajnában és a volt szovjet tagköztársaságokban, Kína pedig Ázsiában és Afrikában igyekszik tovább erősíteni befolyását.
A három elnök találkozójával szemben Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök kemény üzenetet fogalmazott meg Putyinnak az APEC plenáris ülésén: felszólította az orosz elnököt, hogy azonnal vessen véget az Ukrajna elleni háborúnak.
A helyzet azonban jelentősen különbözik az 1945-östől. A második világháború végén Európa romokban hevert, most viszont az Európai Unió továbbra is jelentős gazdasági szereplő, és számos középhatalom is kiáll a nemzetközi jogon alapuló világrend mellett.